Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

118 Dégen Imre védelmi gátak szegélyezik a Rábát, az árhullámok összegeződésének és a helyi duzzasztásoknak hatására az eddigi maximumokat meghaladó magas vízállásokkal levonuló árhullám mind a bal, mind a jobb parton két-két helyen átszakította a töltéseket. A gyorsan végrehajtott elzárások és a lokalizációs gátak következtében e térségben a községi belsőségekben a szakadáson kiömlő vizek nem tettek kárt. A kiáradt vizet rövid idő alatt sikerült a mederbe visszavezetni. A Rába alsó szakaszán a töltésszakadások ellenére az eddigi maximumot meghaladó vízállások alakultak ki (II. táblázat). II. táblázat Tetőző vízállások a Rábán Peaking stages on the Rába River Die kulminierenden Wasserstände der Raao Vízfolyás, vízmérce 1965. előtti tetőzések 1965. évi tetőzések Vízfolyás, vízmérce ideje magassága (cm) ideje magassaga (cm) Rába Szentgotthárd 1910. VI. 15. 470 IV. 22. 410 Körmend 1925. XI. 14. 490 IV. 23. 505 Rum 1951. VI. 9. 287 IV. 23. 303 Sárvár 1900. IV. 9. 493 IV. 24. 490 Ragyogóhíd 19C0. IV. 9. 450 IV. 24. 440 Vág 1900. IV. 9. 456 IV. 25. 434 Árpás 1900. IV. 10. 578 IV. 25. 586 Rábacsécsény 1925. XI. 15. 498 IV. 25. 557 Győr 1954. VII 16. 745 VI. 17. 754 Répce-ár apasztó Répcelak 1952. II. 27. 196 IV. 24. 422 A nyugatdunántúli árvizekkel egy időben vonult le a harmadik dunai árhullám, mely a Rába árvizének lefolyását jelentősen késleltette és visszaduzzasztotta. Ennek hatására a Marcal bal parti töltésén is szakadások keletkeztek. A magasságában és tartósságában egyaránt rendkívüli 1965. évi árvíz meteorológiai és hidrológiai jelenségeinek vázlatos ismertetését összegezve megállapítható, hogy az árvíz alapvető sajátossága abban mutatkozott meg, hogy^ a- hóolvadásből származá árvízzel- találkozott és egybeolvadt az esőzésből származó árhullámok sorozata, továbbá a telt mederre ráfutó, egymást követő és összegeződő dunai árhullámok találkoztak a mellékfolyók jelentős részének árvizével.