Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla: Hidrológiai adatgyűjtés-adatfeldolgozás a vízkészletgazdálkodás igényeire tekintettel

56 Csermák Béla középső négyszögébe. E felett színezett csíkkal jelöljük a nyilvántartott beavatkozás jellegét, célját (mezőgazdaság: zöld, ipar: piros, kommunális: barna, vízimunka: kék). Ugyancsak nagyvonalú áttekintést biztosítanak a lap felső szegélyén levő megfelelő négyszögek átlós áthúzásai, amely négyszögek közül a bal sarokban levő 0 — 5 számok a frissvíz-igény nagyságrendjére, a jobb sarokban levő a—m betűk a kibocsátott szenny-, használt- és csurgalékvizek minőségére, míg a nagy F, P, T, R és К betűk a felhasznált víz származására (felszíni, partiszűrésű, talaj, réteg és karszt) utalnak. A nyilvántartási lap számozott rovatainak kitöltése a következő módon történik: ad 1. A Vízügyi Igazgatóság elnevezése és székhelye. ad 2. A vízjogilag engedélyezett vízhasználat részletes vízikönyvi megjelölése és száma. ad 3. Az engedélyes (vagy üzembentartó) neve, címe és a felügyeleti hatóság neve. ad 4. A vízhasználat vagy vízimunkálat közelebbi helye, lényege, terjedelme és vízkészlet-gazdálkodási szempontból jellemző sajátosságai (pl. . .. község, ... dűlő, 120 k. hold esőszerű kert-öntözés). ad 5. A más üzemnek való vízátadás, vagy mástól történő vízátvétel, ad 6. A víz beszerzésének részletes körülírása (pl. ... patak ... szelvényében 20 l/s szivattyúval vízkiemelés öntözőcsatornába). ad 7. A recipiens vízfolyás vagy tó neve; esetleg szikkasztó vagy bányagödör helye. ad 8. Elsősorban a környezet (más vízhasználatok) szempontjából lényeges megjegyzések. ad 9. és 10. A napon és az éven belüli megoszlásra vonatkozó adatok a frissvíz-igény, illetve a vízelvezetés (szennyvízkibocsátás) nagyvonalú tényleges idősorát adják. A nyilvántartó lap hátoldalán a változásokat vezetik át. Ha ez számottevő, vagy a vízhasználat eredeti hatósági engedélyét módosítják, akkor új nyilvántartási lapot kell felfektetni. A nyilvántartó lapoknak, helyesebben magának a nyilvántartásnak az áttekinthetőségét és használhatóságát sorszám-mutató és 1 : 100 000 méretarányú térképen való ábrázolás biztosítja. A számbavétel elsőrendű célja tehát a vízkészlet-gazdálkodás, ezen belül is a vízgazdálkodási mérleg összeállítása. Ha ugyanis hosszú időszak homogénnak tekinthető vízhozamadataiból meghatároztuk a készletgazdálkodásra mértékadó vízhozamértékeket, meg kell határoznunk a mérleg másik karjának, a vízhasználatoknak (vízügyi beavatkozásoknak) a vízigényeit (természetes vízkészletet módosító hatásait) is, hogy mód nyíljon mérlegszerű értékelésre. A vízügyi beavatkozások számbavételének másodrendű célja az, ami szorosan kapcsolódik a témánkhoz: Mind gyakrabban a vízhozamok homogén idősora is csak e számbavétel segítségével állítható elő. A vízkészlet-gazdálkodás alapadat-gyűj tésének így — legalábbis első látásra — az a meglepő sorrendje alakult ki, hogy az első lépésben a vízfolyás nyilvántartási szelvényében ténylegesen mérjük a pillanatnyi vízmérleget. A vízügyi beavatkozások ismeretében ehhez adjuk hozzá a vízelhasználásokat, illetve ebből vonjuk le a természetes vízkészletet növelő beavatkozások hatását, annak érdekében, hogy utolsó lépésként hozzájussunk a természetes vízkészlethez.