Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 49 A Duna—Tisza közén a belvízrendezési munkálatoknál a talajvíz szintjének szabályozására is kell gondolni, mely kísérleteink szerint mélybevágású csatornákkal megoldható. A belvizes területek nagyobb részét valamilyen gyepnövényzet, vagy vízigyomok borítják. A természetes úton kialakult növényzet összetétele elsősorban a talaj minőségétől és a vízviszonyoktól függ és a jó szénát termő kaszálóig minden átmenet megtalálható. A csapadékszegény években a vizet kedvelő növények csak gyengén fejlődnek és kis termést adnak, ennek következtében a szárazabb viszonyokat kedvelőek kezdenek elszaporodni. Vizes években viszont fordított a folyamat. Ezt a szélsőséges változást csak kevés számú, többnyire csak kis értékű növény tűri el. A belvizes területeknek az okszerű rét-legelőgazdálkodásba való bevonása megfelelő vízrendezés nélkül nem valósítható meg. A belvízrendezéssel jelentősen lehetne növelni gazdálkodásunk színvonalát és eredményességét. A vízjárta területekkel összeszabdalt mezőgazdasági üzemekben a korszerű gazdálkodást előmozdító táblásítás és tömbösítés is csak a vízrendezéssel együtt valósítható meg. A szántókba eső szikfoltokat meg kellene javítani, a réti talajok egy részét pedig a szántóföldi művelésbe lehetne vonni. A kaszálónak vagy legelőnek meghagyott szikes vagy réti talajú táblákon ki kell alakítani a megfelelő összetételű és hozamú gyepeket, ami már önmagában is nagy jelentőséggel bírna, hiszen az eddig 4—8 q/kh szénát termő területeken a hozamot meg lehetne tízszerezni. Erre kidolgozott módszereink vannak. A legelő és kaszáló területeket a jobb vízgazdálkodás érdekében rétegvonalanként skatulyázni kell. Ez jelentősen csökkentené az elfolyó vizek mennyiségét. A vízállásos, vízigyomos területek is bekapcsolhatók lennének a rét-legelőgazdálkodásba. Ez különösen a homokhátak közötti semlyékekben volna nagy jelentőségű, ahol az üzemek rendkívüli szálastakarmány-hiánnyal küzdenek. Sok mezőgazdasági üzem gyenge működésének egyik lényeges oka a terület vízrendezetlenségében és az ezzel együttjáró rossz talajviszonyaiban keresendő. 4 Vízügyi Közlemények