Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla: Hidrológiai adatgyűjtés-adatfeldolgozás a vízkészletgazdálkodás igényeire tekintettel

HIDROLÓGIAI ADATGYŰJTÉS-ADATFELDOLGOZÁS A VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS IGÉNYEIRE TEKINTETTEL CSERMÁK BÉLA

1 A hidrológiai adatgyűjtés célja általában az, hogy a gazdasági élet részéről a jövőben várható hidrológiai viszonyokra vonatkozóan feltett gyakorlati kérdésekre kellő megalapozottságú feleleteket lehessen adni. Néha ezen célkitűzésnek egyes részei (jövő, gyakorlat stb.) burkoltan; közvetve, esetleg járulékosan jelentkeznek. Gondoljunk pl. egy árvízi elöntést követő kártérítési perre, vagy egy vízi műtárgy (völgyzárógát, híd stb.) nagyvíz okozta megrongálódásának utólagos kivizsgálására. Ezekben az esetekben a hidrológusnak a múlt egy meghatározott időpontjára vonatkozó vízállás- vagy vízhozam-adatot (szakvéleményt) kell szolgáltatnia. De amíg a bíróság, hatóság munkája a múltbeli felelősség tisztázásával lényegileg lezárul, addig a hidrológusnak a tapasztalatok leszűrésére és jövőbeli hasznosítására is kell törekednie. Számos esetben tanulmányi célzattal, a módszerek, eljárások és mérőeszközök fejlesztése végett folytatnak hidrológiai adatgyűjtést; kiterjedt törvényszerűség-kutatásokat is végeznek. Mindez nem jelenti azt, hogy ezek a munkák, vizsgálatok csak elméleti jelentőségűek, sőt öncélúak lennének, hanem azt, hogy a gyakorlati kutatások számára adnak alapot, és így közvetve szolgálják a gyakorlatot. A múlt adataiból csak akkor lehet a jövőre jogos következtetéseket levonni, ha a) megfelelően hosszú adatsor áll a rendelkezésünkre, és b) azok a körülmények, amelyek között az illető viszonyok kialakultak, a vizsgált időszakban nem változtak lényegesen. Az első feltétel azt jelenti, hogy a gyakorlati igény jelentkezését — gazdasági jelentőségének megfelelően — több évvel vagy évtizeddel meg kell előznie a hidrológiai adatgyűjtésnek. Csak így tekinthető adatanyagunk reprezentatívnak. A második feltétel pedig azt rögzíti, hogy a hidrológiai számításokat — éppen úgy, mint más számításokat — csak homogén adatanyagra támaszkodva végezhetjük. A következőkben kizárólag a felszíni vízkészlettel, ennek is elsősorban a mennyiségi viszonyaival kapcsolatos kérdéseket tárgyaljuk, a vízkészlet-gazdálkodás szemszögéből vizsgálva a problémakört. Először (1. fej.) a hidrológiai adatgyűjtés néhány kérdésével foglalkozunk, lényegileg az adatanyag reprezentatív voltához kapcsolódva. Majd (2. fej.) a hidrológiai adatanyag homogénné tételének szükségességét és lehetőségét vitatjuk meg. Ezt követően a mennyiségi számbavétel megbízhatóságáról (3. fej.) és a begyűjtött adatanyag feldolgozásáról (4. fej.) emlékezünk meg. Végül (5. fej.) utalunk arra: a vízkészlet-gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a vizek minőségi viszonyairól is beható ismeretekkel rendelkezzünk. 1 Csermák Béla mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. osztályvezetője (Budapest).