Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

550 Perényi Károly (>. Hidrogeológiai és domborzati viszonyok

4 Az ország területének túlnyomó része az eurázsiai fiatal, alpesi típusú hegységrendszerhez tartozik, mely két őskontinens (eurázsiai és afrikai) között földtanilag mobilis zónát foglalja el. A Kaszpi parti síkság az eurázsiai, a mezopotámiai alföld iráni része (Kuzisztan) az afrikai őskontinens lesüllyedt peremén helyezkedik el. A gyűrt szerkezetű Zagrosz hegység ÉNy-DK-i, majd D-i irányban haladva külső keretként szegélyezi az iráni felföldet. Területének jelentős részét karsztosodott kréta mészkövek építik fel. A Zagrosszal párhuzamosan haladó Irániai hegységrendszer szerkezetileg áttolt, gyűrt hegyvidék. Ennek három szerkezeti egysége közül az egyik jórészt karsztos mészköves kőzetű. Az fráni felföldön igen nagy területet vulkáni kőzetek és sós gipszes formációk foglalnak el. Igen kevés a karsztos kőzet. A területet északról határoló Elburz hegyÍ ég és K-i folytatása az eurázsiai alpesi zóna északi szegélyén halad. A sós és gipszes formációk hiányoznak, a mészkövek szerepe jelentős, karsztos járataikban nagy víztömeget tároznak. À vízföldtanilag, a topográfiai és éghajlati helyzettől függően, az ország két részre osztható. я) A vízzáró kőzetű területeken a hegylábi törmelékkúpok csaknem összefüggő sorozata a száraz medencékben, a folyóvölgyek törmelékes kitöltése a humidus éghajlati részeken a legfontosabb víztározók. Ezekből még ma is — főleg hagyományos eszközökkel — biztosítják az ivó és öntözővizet. ' Ez a fejezet Dr. Erdélyi Mihály munkája. 3. ábra. Irán csapadéktérképe