Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Az iráni vízgazdálkodás 551 b) Az eurázsiai lánchegységek karsztos mészkövei az igen kevés csapadék ellenére is óriási víztömeget fogadnak be, hasznosításuk még kezdeti stádiumban van. A nagy víztömegre utal néhány karsztforrás jelenléte is. Irán területének nagy részét hegyvidékek foglalják el, melyek az ország belsejének, az iráni felföldnek sós, homok — és kő - sivatagait környezik s így az ország nagyobb részét zárt medencék n ko ;ák. Az iráni felföldet É-ról határoló Ny—

К irányú Zagrosz-hegység a Kaukázus folytatásában többszáz km-en át alpesi jellegű magas hegység, melynek két oldala között igen nagy az éghajlati különbség és ez a domborzatban is igen erős nyomot hagyott. A hegység É-i oldala bőséges csrpadékot kap, az uralkodó Ny —ÉNy-i irányú szelek felszállása következtében, míg télen az eurázsiai kontinens É —ÉK-i szele bőséges csapadékot eredményez. A hegység D-i oldala teljesen száraz a főn-jellegű szél miatt. A bőséges csapadék eredménye az is, hogy az É-i oldal rövid, de bővizű folyói a nagy szintkülönbség miatt igen erősen erodáltak. Az iráni felföldet DNy-ról és D-ről határoló eurázsiai típusú lánchegység hatására a Zagrosz két oldalán is megvan az erős éghajlati, ezzel együtt a domborzati különbség. A felföld egyes részmedencéit szegélyező belső hegyláncok igen változatos topográfiája is éghajlati különbségeket okoz a túlnyomóan sivatagi jellegű nagy területen. Az ország DNy-i sávja a mezopotámiai alföld szegélyén fekszik. Az ország túlnyomó részén az aridus jelleg és a nagy reliefenergia miatt nagyon nagy területet foglalnak el a hegylábi törmelékkúpok, amelyek a hóolvadástói, ilietve a téli esőzésből származó vizet magukba fogadják és tárolva, hozzáférhetővé teszik a vízhasznosítás számára. 7. Fontosabb vízfolyások Irán folyóinak nagy része igen változékony vízhozamú, sok az időszakos vízfolyás. Az ország szegélyén, a hegyek környékén sűrűsödnek a folyók, míg a középső hatalmas területen alig találunk megbízható vízhozamú vízfolyást. Ugyanez a helyzet a tavakkal. A nagyobbak szintén a külső sávban helyezkednek el, míg a sivatagi területen gyakori a bizonytalan körvonalú, sekély, sok esetben mocsaras jellegű tó. A folyók télen és tavasszal bővebb vízűek, nyáron és ősszel szinte teljesen kiszáradnak. Többségük — kivéve néhány sótartalmút — öntözésre alkalmas vizű. Hidrográfiai szempontból 4 jellegzetes területet különböztetünk meg (4.ábra): 1. Déli partvidék, melynek folyói a Perzsa és az Ománi öbölbe torkoljanak. Ezek a Szanandajtól Pakisztán déli partvidéke felé húzódó medencében helyezkednek el. A legfontosabbak: Zab, Alvand, Dijaié, Karke, Karún, Dzsarrahi, Hendizsan, Mond, Mchran, Fehlian (Zohre), Kabrik, Súr, Minab stb. Ezek között a Karún Irán legnagyobb folyója, egyedül hajózható, Kuzisztán — az olajtartomány — termékeny területét öntözi, majd a Perzsa öbölbe ömlik. 2. Az Északi Partvidék a Kaszpi tengerbe ömlő folyókkal. A legfontosabbak: Arasz, Szefid-rud, Heraz, Neka, Gorgan és az Átrak. Ez, az Irán területének 25%-át kitevő mezőgazdasági terület az ország legértékesebb része. Azerbajdzsán, a Kaszpi tenger déli partvidéke és Koraszán ÉNy-i területe. 3. Az Északi lefolyástalan medencékkel kapcsolatos és Irán határain túlról eredő folyók és területek. Ide tartoznak a Szisztáni, Namakzári, Hamun-e Maskeli és a Kara-kumi medencék, melyekbe kisebb folyók torkolnak. Irán területének mintegy 10%-a. Folyói egyrésze — mint a Kasaf-rud a Tadzsannal egyesülve — idegen területre jut, mások — mint a Hirmand — idegen területről jut iránira. 4. A lefolyástalan középső terület Irán teljes területének 65%-a. Rezaijei tó medencéjének kivételével vízben és csapadékban szegény. Folyói zöme a tavakba ömlik, vagy elvész a sivatagi és homokos végtelen területen. Csak néhány jelentősebb folyót találunk itt, mint a Nazul-csaj, Adzsi-csaj, Szimine-rud, Zarine-rud, Bampur, Halilrud. Mint látható, a jelentősebb folyók a Kaszpi tengerbe, a Perzsa és az Ománi öbölbe, Irak területére és a sós tavakba ömlenek, — beavatkozás hiányában — vízhozamuk zöme elvész. így rendkívüli jelentősége van a vízépítési létesítményeknek. Irán legnagyobb tava a Nyugat-Azerbajdzsani Rezaijei tó. 130 km hosszú és a legszélesebb helyen 50 km széles, mélysége max. 20 m. A magas sótartalma miatt ví-