Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Horváth Imre-Pásztó Péter-Szabó László: Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai

500 Horváth I.—Pásztó P.—Szabó L. Tehát a befúvott levegőhozamnak is jelentős hatása van a hidraulikai viszonyokra à kialakuló holtterek méretére. A továbbiakban néhány megjegyzést kívánunk tenni az első, második és a harmadik áramlástani hatásfokkal kapcsolatban. Az első áramlástani hatásfok levegőztető medencék esetében is a vízszállító térfogat és az össztérfogat arányát jelenti. Tehát hasonlóképpen értelmezhető, mint hosszanti átfolyású ülepítők esetében. A második és a harmadik áramlástani hatásfok azonban esetünkben másképpen értelmezhető. Ugyanis a levegőztető medencékben levő közeg sebességének előírt alsó és felső határa, illetőleg általában a sebesség értékek nem csupán a szennyvízhozam függvényei. Sőt mondható, hogy azt elsődlegesen a befúvott levegőhozam határozza meg (adott műtárgj esetében). A levegőztető medencéknél is lehet ugyan előírni egy célszerű sebességi tartományt, azonban e tartomány határait a tisztítási technológia, az optimális pehelyméret kialakítása, az oxigénfelvételi viszonyok stb. határozzák meg. A fentiekből következik, hogy a második és a harmadik áramlástani hatásfokok levegőztetőmedencék esetében az átfolyási görbéből egyértelműen nem határozhatók meg. Ehhez adott esetben a különböző technológiai paraméterek figyelembevétele is szükséges. Végezetül hangsúlyozni kívánjuk, hogy az átfolyási vizsgálatok módszere meggondolásaink szerint eredményesen alkalmazható a különböző levegőztető műtárgyak hidraulikai viszonyainak a jellemzésére. Sőt a technológiai paraméterek bevonásával az áramlástani viszonyokon túlmenően e módszer segítségével a tisztítástechnológia is jellemezhető. 5. Az átfolyási vizsgálat megbízhatóságát és a mérés pontosságát ellenőrző eljárások Az ülepítő és általában a víztisztító berendezések átfolyási vizsgálatainak megbízhatóságát az eddig részletezetteken túlmenően döntően befolyásolja az átáramló, vagy a holtterekben csak éppen tározódó víztömegek hőmérséklete. A hőmérséklet kérdését Dr. Lipták Ferenc az ÉKME akkori 1. sz. Vízépitéstani tanszékének laboratóriumában mintegy 10 évvel ezelőtt részletesen vizsgálta [11] és megállapította, hogy már 3—4 C° hőmérsékletkülönbség esetén is teljesen megváltozik az áramkép. Ezt a jelenséget számos esetben mi is tapasztaltuk, különösen kis sebességtartományok esetén. Ilyen esetek kiküszöbölése céljából átfolyási vizsgálatot csak hosszabb idejű előzetes vízáramoltatás után célszerű kezdeni, akkor, amikor az átáramló víz hőmérsékletében számottevő hőmérsékletváltozás nem várható. A vizsgálatok során is indokolt a medence terében a víz hőmérsékletét több függélyben, különböző magasságokban mérni. A vizsgálat adatait csak olyan esetben tekinthetjük elfogadhatónak, ha a víz hőmérsékletében 1—2 C°-nál nagyobb eltérések nem mutatkoznak. Ugyancsak indokolt mérnünk a vizsgálat során a jelzőanyagnak — a víz sótartalmának — a mélységtől való függését is. Ilyen mérési adatok nyomán a jelzőanyag térbeli eloszlása, az áramlás lamináris, vagy turbulens jellege és egyben a mérési módszer megbízhatósága is megítélhető. (A színező jelzőanyag alkalmazásra csak akkor javasolható, ha az nemcsak az áramtér szemléltetését, hanem egyben az átfolyási görbe felvételét biztosító mérést is szolgálja.)