Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Hankó Zoltán: A vízfolyások hordalékszállító képességéről

Vízfolyások hordalékszállító képessége 483 lönböző szemátmérőjű, közelítően homogén (és nem keverék) hordalékkal végzett laboratóriumi (és természetbeni) méréseivel támasztotta alá. M. L. Albertson—D. B. Simons—

E. V. Richardson tanulmányukban [6] H. K. Liu eredményeit és módszerét felhasználva meghatározták a (3) szerinti kapcsolatot a többi mozgásállapot határára is (nyugalmi állapot, mozgás: sima fenékkel, hullámbarázdákkal, dünékkel, átmeneti jelleggel és antidünékkel). Vizsgálataik során a H. K. Lia által meghatározott (a hullámbarázdák kezdetére vonatkozó) összefüggés egy részét is helyesbítették, és a nyugvás-mozgás határállapotára vonatkozóan jó megegyezésben vannak A. Shields megállapításával [7]. Bogárdi János — felhasználva H. K. Liu, M. L. Albertson, D. B. Simons és E. V. Richardson vizsgálati eredményeit és a feldolgozott mérési adatokat — az általa 1942-ben bevezetett mederállandósági tényező és a hordalék szemátmérője közötti kapcsolatot határozta meg [8, 9, 10]: 6 = = = = 1 =/(</„) (4) h/If gh

fI

f U % Fr* ahol Fr* — Bogárdi szerint (a Re* analógiájára) a csúsztató sebesség Froude-száma [!]• A (4) függvénykapcsolat kettős logaritmikus hálózatban egyenesekkel ábrázolható, ellentétben a (3) kapcsolattal, ami bármilyen (aritmetikus, semilogaritmikus bilogaritmikus) koo.dináta rendszerben csak görbével jellemezhető. 1. ábra. A Bogárdi-féle mederállandósági tényező és a görgetett hordalék szemátmérője közötti összefüggés, a hordalékmozgás különböző határállapotainál (az ábra csak 20 C° hőmérsékletű víz és homogén kvarckavics hordalék esetében alkalmazható ) 3 Vízügyi Közlemények Л 80GÁR0I -féle mederállandósági tényező