Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Borza D.-né: A Lena folyó hasznosítása 435 sebben, mivel ezek bizonyultak a leggazdaságosabbnak. Az első változat szerint Muhtijszk-nál és Jakutszk-nál épülne vízerőmű. A második változat szerint ezen a szakaszon Zsedajszk-nál és Jakutszk-nál épülnének vízlépcsők. Tekintve, hogy a Zsedajszk-i vízlépcső tárolója elárasztaná a jelenleg épülő Muhtijszk-i nagy átrakodóhelyet és Lenszk várost, továbbá azért is, mert a Zsedajszk-i szelvényben a geológiai viszonyok kevésbé biztatóak (karszt) a Jakutszk-i és Muhtijszk-i vízlépcsőt magában foglaló változat javasolható (4,7 millió kW teljesítmény és 28 milliárd kWó energiatermelés, illetve 4,6 millió kW teljesítmény és 23 milliárd kWó energiatermelés). A Lena középső szakaszának hasznosításából származó energiát (kb 11 milliárd kWó) a Jakut Autonóm SZK-ban hasznosítják, az alapteljesítményt Közép Szibériába, vagy a Távol-Keletre ±600 kV-os egyenáramú távvezetéken (850 km) szállítják. Alsó szakasz A Lena Jakutszk-tól a torkolatig terjedő szakaszának hossza 1746 km, esése 96 m. Az évi vízhozam 6760 m

3/s-ról 15 600 m

3/s-ig növekszik. Ezen a szakaszon vízlépcső építésére egyedüli lehetőség az ún. Lena-szükület, amelyet a Verhojanszkhegység bércei alkotnak, mintegy csőbe zárva a nagy folyót. Erre a szelvényre is két változatot vizsgáltak meg egymástól 55 km-nyi távolságban. Két duzzasztási szintet vizsgáltak. A magasabb duzzasztási szint tervezését korlátozza, hogy Jakutszkot nem lehet elárasztani és másrészt kapcsolódni kell a Jakutszk-i vízlépcső alvízéhez is. Az alacsonyabb duzzasztási szint esetén a Viljuj és Aldan alsó szakaszán feltárt gázlelőhelyeket sem árasztanák el. A felső szelvényben mindkét duzzasztási szint esetére a vízlépcső a következő beton műtárgyakból állna: álló gát a folyó medrében és alatta az erőtelep. Az alsó szelvényben nagy duzzasztás figyelembevételével a vízlépcső a következő műtárgyakból állna: a folyó medrét teljesen elzáró föWgátból (magas kőpadkával a szelvény alsó részén), üzemvízcsatornás vízerőműből (amely a sziklás balparti részen bevágásban helyezkedne el), rövid üzemvízcsatornából és alagútból, továbbá alagutas túlfolyóból. Erre a szelvényre alacsony duzzasztás figyelembevételével vegyes változatot is vizsgáltak, amelyben a betongát földgáttal kapcsolódna, az erőtelep pedig a folyómederben helyezkedne el. Mindegyik változat esetében hajóemelő jöhet számításba. A változatok összehasonlítására feltételesen a teljesítmény 5000 — 7000 órás elvi kihasználását vették figyelembe. Az Alsó Lena-vízerőmű kiépítési teljesítményét ennek megfelelően 14,1 vagy 20,23 millió kW-ban állapították meg. A mértékadó vízhozam 20 160 illetve 28 830 m

3/s. A tervezési munkák eredményeképpen 8

: 2. ábra. A Lena vízerőműrendszer sematikus hossz-szelvénye