Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

436 Ismertetések kapott műszaki-gazdaságossági mutatókat az összehasonlító változatokhoz az I. táblázat tartalmazza. I. táblázat A Lena-vízierűmű műszaki-gazdaságossági jellemzői Összehasonlító adatok a szelvény és a duzzasztási szint kiválasztásához Mutatók Magas duzzasztás mellett Alacsony duzzasztás mellett megnevezése felső alsó felső alsó szelvény Víztükörszélesség 3,03 4,17 2,80 2,91 Legnagyobb duzz. szint a mederben, m 118 119 87 88 Közepes vízlépcső, m 82 84 50 52 Kiépítési teljesítmény, millió kWó 13,8 14,1 8,4 8,7 Energiatermelés, milliárd kWó/év 94 95,2 57 58,8 Főbb munkamennyiségek: Föld-szikla, millió m

3 13,4 189,5 14,0 44,1 Beton és vasbeton, millió m

3 17 2,5 9,7 6,6 Energetikára terhelhető beruházás, millió Rubel 2095 1325 1350 1169 Tározóval kapcsolatos beruházás, millió Rubel 131,1 131,1 38,5 38,5 Fajlagos beruházások 1 kW kiépítési teljesítményre Rubel 152 94 161 134 1 kWó energiatermelésre Rubel 2,23 1,39 2,37 1,99 A változatok összehasonlításának és műszaki gazdaságossági elemzésének eredményeképpen legkedvezőbb változatnak nagy duzzasztással az alsó szelvényben a „földgátas" változat mutatkozott. Ennek a változatnak a célszerűségét még építésszervezési kérdések indokolják. A Lena-szűkületben a vízmélység még kisvízi időszakban is 25 m, árvízi időszakban pedig eléri az 50 m-t. Ilyen körülmények között a folyó medrében beton műtárgyat építeni nehéz, ráadásul még a partok is meredekek, 200 — 400 m-re emelkednek ki a vízszint fölött az 1800 m-nyire összeszorított folyómederben. Felvonulási területet kialakítani itt, az alsó szelvényben nem lehet. Feljebb erre kedvezőbb lehetőség mutatkozik, ahol a folyó 2300 m-nyire kiszélesedik, a balpart is alacsonyabb, mindössze 100 — 120 m magasságban emelkedik a vízszint fölé. Kb. 10 km

2-nyi terület áll rendelkezésre, ahol a felvonulási területet ki lehet alakítani. Mivel a folyómederben a felső szelvény környékén 10 — 20 m vastagságú üledék található és kő is van bőven, lehetőség mutatkozik az építéshez a helyszíni anyagok felhasználására. A földgát magassága 120 m lesz, hossza a koronaszinten eléri a 3 km-t. Építését a következők szerint tervezik: először speciális toronyállványzatokról a vízbe hosszú időn keresztül — követ szórnak az üzemvízcsatorna helyéről származó anyagból. Ebből 65 m magasságú mintegy 4f millió m

3-nyi kőprizma alakul ki, s