Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

446 Domokos Miklós tegetéseink értelemszerűen más változók (vízállás, vízminőség, vízhőmérséklet, stb.) egyéb időtartamokra (hónapokra, félévekre, stb.) készített tartóssági görbéinek közepelésére is vonatkoznak. 1. Az abszcisszák szerinti közepes tartóssági görbe az egyes összetevő-görbék azonos ordinátákhoz tartozó abszcisszáinak számtani közepeit összekötő vonal. 2. Ennek megfelelően az ordináták szerinti közepes tartóssági görbe az egyes összetevő görbék azonos abszcisszához tartozó ordinátáinak számtani közepeit összekötő vonal. Minthogy az összetevő vízhozamtartóssági görbék általában nem párhuzamosak, az ordináták illetve abszcisszák szerinti közepes tartóssági görbék nem azonosak az összetevő görbesereg súlyvonalával. Az abszcisszák szerinti közepes tartóssági görbe a görbesereg értékkészletének minden értékét felveszi. Az ordináták szerinti közepes tartóssági görbe értékkészlete viszont az egyes összetevő görbék legkisebb függvényértékeinek számtani közepétől a legnagyobb függvényértékek számtani közepéig terjed. Az utóbbi görbe ezenkívül általában Ogdâl értelmezési tartományak több mint felében ugyanahhoz a tartóssághoz az előbbinél nagyobb vízhozamértéket rendel. A két eredő görbe így legfeljebb véletlenül és csak rövid szakaszon fedi egymást. 3. A centrális tartóssági görbét a következőképpen szerkesztjük: Az összetevő görbék kiválasztott abszcisszához tartozó ordinátáihoz meghatározzuk azt az értéket, amelynél az ordináták fele nagyobb, fele kisebb. На к természetes egész szám, akkor 2k + 1 (páratlan számú) összetevő görbe esetén ez az érték a nagyság szerint fA + JJ-edik ordinátával egyenlő, 2k (páros számú) összetevő görbe esetén pedig a nagyság szerint A-adik és (A+l,)-edik ordináta számtani közepét vesszük. A kiválasztott abszcissza a hozzá a leírt módon rendelt ordinátával pontot határoz meg. A centrális tartóssági görbét az ilyen típusú pontok alkotják. :S. A különböző eredő vízhozamtartóssági görbék hidrológiai-vízgazdálkodási kifejezőereje Hettner szerint általában sohasem beszélhetünk a geográfiai adatoknak helyes vagy helytelen csoportosításáról, csak a csoportosítás valamilyen feladat szempontjából célszerű vagy célszerűtlen voltát állapíthatjuk meg. Pantle szerint is valamely ábrázolás helyességét csak akkor ítélhetjük meg, ha tudjuk, hogy az ábrának mely kérdésre kell felelnie. Ugyanarra a tárgyra vonatkozóan helyesen megfogalmazott különböző kérdésekre egymástól ugyancsak különböző, önmagukban helyes válaszok adhatók. Valamennyi kérdésre adható egyetlen helyes válasz általában nem létezik. Minden egyes matematikailag szabatosan meghatározott vízhozamtartóssági görbe önmagában helyes; célszerűségükről a következőkben szólunk. 1. Az abszcisszák szerinti közepes vízhozamtartóssági görbe Ez a görbe — amely a keletnémet és a magyar vízrajzi évkönyvekben szokásos — a vízrajzi szolgálatban rendszeresített gyakorisági táblázatokból egyszerűen előállítható. Tulajdonképpen (periodikusan ismétlődött) n időszak együttesének (pl n év, vagy л év azonos nevű hónapja), mint egyetlen időszaknak az abszcisszatengely 1 irányában — arányban zsugorított tartóssági görbéje. Az eredő vízhozamtartóssági n görbének ez a fajtája, minthogy szerkesztésekor az л időszak adatait — időbeli jelentkezésüktől függetlenül — nagyság szerint rendezzük, a sokszor hallott és olvasott véleménytől eltérően (ahogy azt már Wundt és Kirsten is hangsúlyozta) nem tekinthető valamilyen ,,átlagos" időszak (év, hónap) vízhozamtartóssági görbéjének. Ez egyebek között azért is nyilvánvaló, mert valamely összetevő görbe csupán akkor vesz részt az abszcissza-közép képzésében, ha abszcisszaértékei 0-nál nagyobbak, aminek következtében pl. egyes időszakok (évek, hónapok) viszonylag nagy legkisebb vízhozamai az „átlagos év" tartóssági görbéjétől meglehetősen távol jelennek meg. Az abszcisszák szerinti közepes vízhozamtartóssági görbe azonban mégis alkalmas arra, hogy a vízhozamok nagyságát és ingadozását jellemezze. Ez a megállapítás — a keletnémet tapasztalatok szerint — különösen akkor érvényes, ha a különböző víz-