Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A vízhozamok eloszlásának jellemzése 415 tartóssági görbéket (O^d^l), és valamely tetszőleges a 0 értékhez e görbék rendre d l t d 2, ... d n tartósságot rendelnek, meghatározásunk szerint az a 0 értékhez az eredő tartóssági görbén = d l+d 2 + . ..dn tartósság fog tartozni, és az eredő tartóssági görbe az d t+d 2+ .. .dn) típusú pontok mértani helye. Az eredő tartóssági görbét tehát úgy állítjuk elő, hogy a d^a), d 2(a) . . ., d n(a) összetevő tartóssági görbék ugyanazon ordinátákhoz tartozó abszcisszáit közepeljük. Az eredő tartóssági görbe szerkesztésének azonban nem ez az egyetlen egyszerű előállítási módja, az abszcissza közepelésével előállított görbe mintájára pl. magától kínálkozik az ordináták közepelésének gondolata és az eredő tartóssági görbének más meghatározásai is elképzelhetők még. A tartóssági görbéket általában valamilyen meghatározott cél érdekében szerkesztjük s természetes, hogy az eredő tartóssági görbe esetében is e bizonyos cél szempontjából leghasznosabb változat előállítására törekszünk. Ehhez azonban ismernünk kell az eredő tartóssági görbék valamennyi eddig alkalmazott vagy javasolt fajtáját, s hogy választhassunk közülük, tudnunk kell, hogy melyik milyen célra alkalmasabb. E kérdéssel foglakozik Spengler és Richter tanulmánya, amelynek tartalmát a következőkben részletesen ismertetjük. Az ismertetést időszerű, magyar vonatkozású megjegyzésekkel egészítjük ki. 2. Az eredő tartóssági görbék fajtái A közepes tartóssági görbék különböző fajtáit a továbbiakban különböző évek vízhozamtartóssági görbéinek közepelése alapján mutatjuk be (1. ábra). Feltesszük, hogy ezek nem hísztogrammok, hanem folytonos görbék alakjában adottak. Fej1. ábra. 30 év vízhozamtartóssági görbéiből szerkesztett különböző eredő görbék ( Weisse Elster, Adolf, 1931-60)
