Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A VÍZHOZAMOK ELOSZLÁSÁNAK JELLEMZÉSE DOMOKOS MIKLÓS 1 1. A tartóssági görbék szerepe a vízkcszlctgazdúlkodiisban A Vízkészletgazdálkodásban nagy jelentősége van a hidrológiai adatok — vízhozam, vízállás, vízminőség, vízhőmérséklet, stb. — tartósságának. Például a vízkészletgazdálkodás fő munkaeszközének, a vízmérlegnek célja valamely területen a vízhasználatok jövőbeli fejlesztési lehetőségeinek felmérése. Ez azonban csak a vízmérleg összetevői — köztük a vízkészlet — jövőbeli alakulásának ismerete, illetve becslése alapján történhet. Valamely természeti viszonyoktól függő változónak a jövőbeli alakulását úgy szokás becsülni, hogy feltételezzük: a változónak — pl egy folyó adott szelvényén átfolyó vízhozamnak — valamely hosszabb jövőbeli időszakra vonatkozó valószínűségi eloszlása megegyezik egy hoszszabb múltbeli időszakra vonatkozó valószínűségi eloszlásával. A valószínűségi eloszlást sok esetben — pl. a magyar vízkészletgazdálkodási gyakorlatban is — a tartóssági eloszlással helyettesítik. (Ennek okaival és feltételeivel itt nem foglalkozunk.) így a magyar vízkészletgazdálkodási gyakorlatban a hoszszabb időszakot jellemző tartóssági görbéknek — illetve, általánosabban, a több időszak együttesét jellemző eredő tartóssági görbéknek — alapvetően fontos szerep jut. Valamely a változó tartóssági görbéjének, illetve (általános értelemben) tartóssági eloszlásának az a=a (d) függvénykapcsolatot nevezzük, amelyben d a tartósság, azaz annak mérőszáma, hogy az a változó bizonyos időszaknak (pontosabban: bizonyos időszakok összegének) hányadrészében egyenlő vagy nagyobb egy kiválasztott értéknél. Az az állítás tehát, hogy a Rába körmendi szelvényének az 1931 — 60 időszakra vonatkozó augusztusi 80%-os vízhozama egyenlő 13 35 m 3/s-mal — megszokott jelöléssel: Qaug 80 % = 13,35 m 3/s azt jelenti, hogy a jelzett 30 év augusztusi összidőtartamának, 30 • 31 = 930 napnak 80%-ában, azaz 744 napján a szelvényen átfolyó napi középvízhozam 13,35 m 3/smal egyenlő vagy annál nagyobb volt. Az a(d) függvénynek inverze is létezik, ezért a tartóssági eloszlást lehet — és sokszor célszerű — d(a) alakban is értelmezni. Ebben az ismertetésben tartóssági eloszláson, illetve tartóssági görbén mindig a(d) alakú kapcsolatot értünk, a tartóssági mértékeket tehát abszcisszáknak, a függő (vízhozam, vízállás stb.) változó értékeit pedig ordinátákn&k nevezzük. A tartósságot időegységgel (nap, dekád, stb) és — egyszerű vagy százalékban megadott — viszonyszámmal is lehet mérni; a két mérőszám közötti kapcsolat egyértelmű. Itt — a magyar vízkészletgazdálkodási gyakorlathoz igazodva — tartósságon mindig viszonyszámot értünk (OSdSsl, illetve 0%sgdSil00%). A tartóssági görbét ezzel egyértelműen meghatároztuk; a meghatározás alapján pl. n egyenlő tartamú, (egymáshoz nem szükségképpen csatlakozó) időszak tartóssági görbéiből — nevezzük őket összetevő görbéknek — ezek eredő tartóssági görbéje, amelynek az időszakok együttesére vonatkozó eloszlást kell jellemeznie, egyértelműen előállítható. Ha ugyanis ismerjük a [d^a), d 2(a), ..., d n(a)] összetevő 1 Domokos Miklós mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa (Budapest)
