Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Kienitz Gábor: A síkvidéki vízrendezés időszerű kutatási feladatai

A síkvidéki vízrendezés 371 I. táblázat Az ország olyan fontosabb kísérleti területei, ahol síkvidéki vízrendezéssel kapcsolatos kutatás folyik Hív. szám A kísérleti j Észlelések terület neve kezdete Kiterjedés (km

2) Talajtípus A kutatást végző intézmény (1) Kondorosvölgy 1954 22 Agyag, vályog, foltokban szik ÖRKI (2) Peres 1956 230 Kötött agyag és szik VITUKI, 1965 előtt VIZ ITERV (3) Mirhó-Gyolcs 1958 84 Vályog, agyag és homok VITUKI (4) Fehértó-Majsa 1962 270 Homok és lösz VITUKI (5) Kisújszállás 1960 parcellák Agyag Gödöllői Agráregyetem (6) Tiszasüly 1963 parcellák Agyag Gödöllői Agráregyetem nél magunk változtatjuk meg rendre azokat a ható tényezőket, amelyeket meg tudunk változtatni (mű-belvizes kísérletek, mint az (5) terület esetében is). Ezek a kísérletek természetes módon kapcsolódnak a 2. pontban leírtakhoz, ahol már a mezőgazdasági tényezőket is esetenként változó ható-tényezőknek tekintjük. b) és c) Nagyobb, összetett belvízrendszerek lefolyási problémáinak vizsgálata Az eddigi megfigyelések 22—270 km

2 kiterjedésű síkvidéki vízgyűjtőkön végbemenő hidrológiai jelenségekre terjedtek ki. Megkísérelték egyes, elkülönített lefolyási hullámokra felírni az egyszerű vízháztartási egyenletet, megállapították a létrejött fajlagos lefolyási értékeket és lefolyási tényezőket, egyes esetekben az összegyülekezési időt is keresték, valamint rögzítették az elöntött területek kiterjedését. Az összegyűlő anyag csak most kezd olyan mennyiséget elérni, hogy a jelenségek belső összefüggéseire következtetni lehessen; így az értékelési munka még minden esetben kezdeti állapotban van. Az egyes kísérleti területeken a következő fontosabb eredményeket érték el. A Kondorosvölgyi (1) Kísérleti Vízgyűjtőben a talajvíz általában 2—6 m-re van a felszín alatt, s felszíni vizek a felső talajrétegek elégtelen vízfelvevő-képessége miatt keletkeznek. A terület hossz-tengelyében vezetett főcsatornára és a mellékcsatornákra vonatkoztatott fajlagos csatorna-sűrűség 1,4 km/km

2. A főcsatorna torkolati szelvényére vonatkoztatott névleges kiépítés 18 l/s km

2; a rendszer gravitációs. A megfigyelt 11 év során 36 lefolyási hullámot sikerült elkülöníteni. A leit*