Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Bogárdi István-Gáspár László: Vizsgálatok a helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre
352 Bogárdi I.—Gáspár L. 0 I I wo ?00 ук.ет I Еду gep'ànc e vi kapacitása, 1000 я? 23. ábra. Talaj stabilizációs géplánc kapacitása az évi átlagos munkahely nagyság függvényében Fig. 23. Capacity of family of machines for soil stabiization as a function of annual average size of construction site tóságok saját erőből gazdaságosan megvalósíthatnak. Nagyobb vízépítési feladatok során, ahol a géplánccal történő helyszíni keverés lenne előnyösebb, a helyi vagy területi útépítő vállalatokat célszerű megbízni a kivitelezéssel. A KPM ugyanis elhatározta, hogy az ország különböző pontjain egyes vállalati részlegeket mindenfajta stabilizálási munkára korszerűen felszerel. Népgazdasági szempontból előnyösebb lenne, ha ezek a talajstabilizálásban gyakorlott vállalatok a vízépítési feladatok ellátásában is közreműködnének. A talaj stabilizálás bevezetésével számos olyan szivárgásgátlási feladatot megoldhatunk, amely esetekben egyébként csak nagyobb költségű eljárások (betonburkolat, kőburkolat, agyagmag, stb.) vezetnének eredményre. 24. ábra. A gépi egységköltség és a fajlagos munkaóra szükséglet az évi átlagos munkahely nagyság függvényében Fig. 24. Unit equipment costs and specific man-hour requirement as functions of annual average size of construction site A szivárgás elleni küzdelem során olyan típusú talajszigetelések léptek előtérbe, amelyeknek építési és fenntartási költsége kicsi és gyorsan elkészíthető. Teljes vízzárásra sok esetben nincs is szükség és előfordulhat az is, hogy a gazdaságossági számítás, amely szembeállítja egy bizonyos burkolattípus esetén létrejövő szivárgáscsökkenés értékét építési költségekkel, olyan optimális megoldást eredményez, amely nem vízzáró, hanem ún. szivárgásgátló burkolat. A tanulmány az útépítésben gyakran alkalmazott és kedvelt talajstabilizálási eljárásokat szivárgásgátlási szempontból vizsgálja. A munka során az útépítésben kialakult alapelveket, mérési módszereket és tapasztalatokat felhasználtuk, de figyelembe vettük a vízépítés sajátos eltérő körülményeit is. A laboratóriumi kísérletek eredménye azt mutatja, hogy a hazánkban igen
