Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Bogárdi István-Gáspár László: Vizsgálatok a helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre

Vizsgálatok szivárgásgátló rétegekre .351 írt építéstechnológiát betartották és a szükséges fenntartást biztosították, a stabilizált réteg ellenállt az időjárási és forgalmi igénybevételeknek [11]. Néhány helyen árokburkolatot is építettek stabilizált talajból és 4—5 év eltelte után ezek is jó állapotban maradtak. Az eddigiekből következik, hogy a talajstabilizáció szivárgásgátlási alkalmazását is — a laboratóriumi munka alapján — kísérleti szakaszok építésével kell kezdeni. Ezeknek a kísérleti szakaszoknak az a céljuk, hogy a tényleges szivárgásgátlási feladat teljesítésén túl megvizsgálják a következő kérdéseket: a) a legkedvezőbb építéstechnológiát (pl. rézsűk esetén), b) a szivárgásgátlás mértékét, összehasonlítva a laboratóriumi értékekkel, c) a talajstabilizáció hajlékonyságát, d) a hőmérsékletváltozás és UV sugárzás okozta igénybevételeket víz alatt és szárazon, e) az esetleges mechanikai igénybevételek hatását, /) stabilizált réteg viselkedését a jég okozta igénybevételekkel szemben, g) a stabilizált réteg egyes tulajdonságainak változását az idő függvényében. 3. Gazdaságossági kérdések és összefoglalás Hazai viszonylatban a talajstabilizáció gazdaságossági kérdéseit az Aszfaltútépítő Vállalat tapasztalatai alapján vizsgálták [13]. A Howard talajmaróra felépített géplánccal 15 cm vastag cementtel stabilizált alaprétegeket állítottak elő. A kivitelezés egységköltségét (Ft/m

2) az évi átlagos munkahelynagyság (1000 m

2/év) erősen befolyásolja (22. ábra), de 10 000 m

2-nél nagyobb felületű munkahelyek esetében az egységköltséget már inkább csak a cementadagolás nagysága szabja meg. Az állandósult egységköltség a cementadagolástól függően 31—39 Ft/m

2. Ugyancsak a munkahelyek átlagos nagyságától függ egy-egy géplánc évi kapacitása (23. ábra). Míg 5000 m

2/év átlagos munkahelynagyságnál az évi kapacitás 120 000 m

2, addig 70 000 rn

2/év esetén már 210 000 m

2. A 24. ábrán az átlagos évi munkahelynagyság függvényében a gépi egységköltségek és 1000 m

2 stabilizáció készítéséhez szükséges munkaórák láthatók. A gépi egységköltség 20 000 m

2/év nagyságú munkahelyek felett 13—15 Ft/m

2. A munkaóra szükséglet (óra/1000 m

2) 50 000 m

2/év felett állandó (6 óra/1000 m

2), ez alatt fokozatosan növekszik, s így pl. 5000 m

2/év esetén már 10 óra/1000 m

2. A talajstabilizálás központi keverés esetén olyan egyszerű módszer, amelyet a vízügyi igazga22. ábra. Cementstabilizáció egységköltsége az évi átlagos munkahely nagyság függvényében Fig. 22. Unit costs of cement soil stabilization as a function of annual average size of construction site