Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Bogárdi István-Gáspár László: Vizsgálatok a helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre
346 Bogárdi I.—Gáspár L. cl) A. készítési víztartalom a tömörítés szempontjából optimális érték körül volt. Ez pernye-talaj keverékek esetén 2—3%-kal, pernye-cement (mész)-talaj keverékek esetén — a talaj plasztikusságától függően — 5—8%-kal haladja meg a természetes talaj optimális tömörítési víztartalmát. e) Az ultraibolya sugárzás hatására a pernyével és cementtel (mésszel) stabilizált talajok szilárdsága tovább növekedett, áteresztőképessége állandó maradt. A vizsgálatokat 112 napos korban kezdtük és 1—5 év átlagos napsugárzásának megfelelő UV sugárzás hatását vizsgáltuk. f) Fagyállóság szempontjából az oroszlányi pernye és cement együttes adagolása adta a legjobb eredményt. A kiállott fagyasztási-felengedési ciklusok után a próbatestek szilárdsága igen kicsi volt, áteresztőképességi együtthatója pedig kb. egy nagyságrenddel növekedett (kb. 10~ 6—5 • 10~ e cm/s). Kiszáradás után azonban eredeti szilárdságuk egy részét visszanyerték és к tényezőjük is javult. A vizsgálattal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a fagyállóságot a próbatestek kora nagy mértékben befolyásolja. А IV. táblázat fagyasztási adatai 14 napos korban kezdett ciklusra vonatkoznak. További tárolás (pl. 112 nap) után vizsgálva a fagyállóság javul. Ha a próbatesteket a felengedési időszakokban nem víz alatt, hanem levegőn tároljuk a fagyállóság a minta víztartalmától is függ. Nyilvánvalóan nagyobb víztartalomnál a fagy rongáló hatása nagyobb. Ha pernye és cement adagolással stabilizált próbatesteket a felengedési periódus alatt levegőn tároltuk, a fagyasztási •ciklus csekély mértékű szilárdság és vízzárás-csökkenést okozott. c) Bázikus pernye mint bitumenes stabilizáció hidraulikus pótanyaga Megvizsgáltuk, hogy bitumenes stabilizálás esetében a szükséges hidraulikus pótanyag (cement vagy mész) helyettesíthető-e pernyével. Ebben az esetben a bázikus pernyétől nem várjuk azt, hogy vízzel hidraulitot hozzon létre, hanem kizárólag meszes jellegét használjuk fel a mész vagy cement helyettesítésére. A célra 7% HB-0 és 6% inotai bázikus pernye adagolással Marshall-hengereket készítettünk. A nedves térben és víz alatt tárolt próbatestek vizsgálati adatait a 15. ábrán (k tényező) és az alábbiakban foglaljuk össze: 7 napig 28 napig tárolt mintahengerek 1. Nedves térben való tárolás: Marshall-stabilitás kg Folyási érték 1/10 mm Nedves térfogatsúly t/m 3 290—319 45—50 2,08— 2,09 326—328 32— 36 2,03—2,04 2. Víz alatti tárolás: Marshall-stabilitás kg Folyási érték 1/10 mm Vízfelvétel % Nedves térfogatsúly t/m : 3 182—190 60 2,4—2,5 2,14—2,16 151—153 50 2,8—3,0 2,13— 2,17 Megállapítható, hogy а к tényező 56 napos kor után rohamosan csökken és 112 napos korban már 5 • 10cm/s, azaz a legkedvezőbb 7% HB-0 és 4% С 400-as