Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

'302 Ismertetések földek és a víz szétosztása itt a legegyszerűbb. A tározók csak az éven belüli vízhozamok kiegyenlítését szolgálták. A fejlesztés lehetőségei igen nagyok, hiszen a folyók felső szakaszainak energiakészlete csak 1% erejéig van kihasználva, az alsó szakaszuk mentén öntözhető területnek pedig csak mintegy 20—25%-át öntözik. A jelenleg tervezett tározók már a vízhozam több éven belüli kiegyenlítésére készülnek és az olcsó energia lehetővé teszi nagyteljesítményű szivattyútelepek üzemeltetését azokon a területeken, ahol a gravitációs öntözés nem valósítható meg. A vízgazdálkodás létesítményei természetesen megváltoztatják a terület vízmérlegét. A korábban általánosan elfogadott vélemény szerint öntözött területeken, ill. tározók építése után csökken a lefolyó víz mennyisége. A Szír-Darja folyóra vonatkozó számítások szerint az évi hozamcsökkenés 40—45% lett volna. (Az öntözött terület 1 millió ha-ról 1,9 millió ha-ra nőtt). A számításokkal ellentétben az évi hozam nem csökkent, sőt 4—5%-kal megnőtt. A hozamnövekedés — a kutatások szerint — annak tudható be, hogy az öntözött területek párolgása a korábban gyomnövényekkel, bokrokkal borított parlag párolgása alatt maradt. Hasonló jelenséget figyeltek meg több középázsiai folyó (Csu, Zarevsan, Szurhan) vízgyűjtőterületén is. A vizsgálat eredményeinek gyakorlati vonatkozásai is vannak. Elsősorban megállapítható, hogy egy adott területen a rendelkezésre álló vízkészletből általában nagyobb terület öntözhető, mint az öntözési normák szerint megállapított. A tározókkal kapcsolatban folytatott megfigyelések során megállapították, hogy a szabad vízfelszín párolgása kisebb, mint a náddal és az egyéb növényzettel borítotté. Az új létesítmények megkövetelik az építési technológia fejlesztését is. A völgyzárógátak építésében például gyakran alkalmazzák az irányított robbantás módszerét. Ezzel a módszerrel a közelmúltban egy 60 m magas gátat építettek, egy 5000 m

3/s maximális vízhozamú folyón. A kisebb földgátak építését iszapolással végzik, így biztosítva a gáttest anyagának tömörítését. A korábban épített öntözőrendszerek egy-egy kolhozt vagy szovhozt szolgáltak ki. A jelenleg épülő rendszerek már átfogó jellegűek és így nagyobb lehetőséget nyújtanak a vízkészletek gazdaságosabb elosztására is.