Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

VÍZGAZDÁLKODÁS A SZOVJETUNIÓ DÉLI KÖZTÁRSASÁGAIBAN Ismerteti: Dr. GODA LÁSZLÓ

1 IRODALOM 1. Didkovszkij M. M., Piskin B. A. i Perehreszt Sz. M. — Principi kompleksznovo iszpolzovanija vodnih reszurszov Ukraini. 2. Aszkocsenszkij A. i Dudin —Barkovszkij L. — Kompleksznoe iszpolzovanie recsnih basszejnov V reszpublikah Szrednej Azii. Konferencija Organizácii Objedinennih Nacij po voproszi о primenenii naucsnih i tehnicseszkih znanij dija udovletvorenija potrebnosztcj manee razvitih rajonov. E/Conf. 39/A/l 964 cs 171, Genf 1962. A Szovjetunió vízkészlete gazdag, de a vizek területi eloszlása egyenlőtlen. A déli köztársaságokban gyakori a vízhiány. Természetszerű tehát, hogy elsősorban ezekben a köztársaságokban kezdtek foglalkozni a vízkészletek komplex hasznosításának kérdésével. A következőkben Ukrajna és a középázsiai Szovjetköztársaságok vízgazdálkodási terveit ismertetjük. Ukrajna területe több mint 600 000 km

2, lakossága 40 millió. Az átlagos évi vízkészlet 70 km

3, aszályos években ez az érték 40 km

3-re csökken. Az egy főre számított készlet tehát 1750 m

3, (aszályos években 1000 m

3), 10—12-szer kisebb mint a Szovjetunió egész területére számított átlag. Felhasználás szempontjából figyelembe kell venni, hogy az évi készlet 2/

3—% része tavasszal vonul le s felhasználása csak tározással biztosítható. A szocializmus építésének már az első időszakában megépült — a hidrometeorológiai állomáshálózat megszervezése és a vízgazdálkodási számítások módszerének kidolgozása után — a dnyepropetrovszki erőmű, melynek évi energiatermelése 3550 millió kW óra. A duzzasztómű biztosítja a donyeci iparvidék vízellátásához szükséges vízmennyiség egy részének tározását. A jelenleg munkában levő tervek értelmében a Dnyeper folyón további 15 erőmű épül, amelyeknek együttes évi energiatermelése 10 142 millió kWóra lesz. A folyó lépcsőzése biztosítja majd a tavaszi árhullámok vízmennyiségének visszatartását is. A munkálatok végrehajtása után a folyó hasznosítható vízkészlete évi 20—25 km

3-re növekszik. A folyócsatornázási munkák jelentősen megnövelik Ukrajna viziúthálózatát, amelybe a már korábban megépült Dnyeper—Krivojrog és Északkrimi csatorna is beilleszkedik, az utóbbi az Azovi tengerig terjedő meghosszabbítással. Öt éven belül, a viziútliálózat egységesítése után a krivojrogi vasérc hajón juthat el a Dnyeper, Dnyeszter, Volga és Duna továbbá a Fekete-tenger kikötőibe. A távolabbi jövő feladata lesz az Északi Donyec folyó és a Dnyeper felső szakaszának csatornázása. A donyeci iparvidék nyugati részének vízellátását egy a Dnyeperből kiinduló csatorna fogja biztosítani. A duzzasztóművek megépítése után jelentősen megnő Ukrajna öntözött területe is. Az ország talaja kitűnő, de a gyakori (2—3 évenkénti) aszály miatt a termőereje nem volt kellőképpen kihasználható. 1 Dr. Go da László mérnök a műszaki tudományok kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa.