Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Perényi К.: Az egyiptomi öntözések 299 c) a Tana-tó gátjára (1. ábra, 12 jelű munka) a többéves tarozás érdekében (hasonló munkákat a Kék-Nílus több ágára is terveznek). E munkák tanulmányozására 1959 óta szudáni-egyiptomi közös műszaki bizottság működik. A Nílus völgyén kívül egyes mélyebb területeken oázisok maradtak, ahol a felszínalatti vízkészletet hasznosítják azok, akik nem telepedtek át véglegesen a folyó termékeny völgyébe, és gabonát, gyümölcsöt és datolyát termelnek. A felszínalatti víz a régi Francia Szudánban felszínre tör, mivel a talaj rétegződése és esése azt lehetővé teszik. A régi kutakat különleges, alul zárható hengerekkel alakították ki, majd a gyorsan korrodálódó vas helyett fával bélelték. Egyes kutak a 200 m mélységet is elérték. Ma már itt nagyobb (gyakran 1000 I/s körüli) vízhozamú 500 m mély kutakat is építenek. A két legnagyobb oázis a siwai és dakhlai. Az oázisokon jelenleg kb. 100 000 lakos él. Törekednek a területek bővítésére. Sok helyen a jó talaj mellett kizárólag az öntözés lehetőségétől függ a termesztés. A siwai oázis közelében viszont sós mocsarak találhatók, melyek korábban termőterületek voltak.