Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Lászlóffy Woldemár-Szesztay Károly: Hidrológiai táj-jellemző és kísérleti területek. Szimpozion Budapesten 1965. szept. 28-okt. 3.

10 Lászlóffy W. — Szesztay К. 2. ábra. A megnyitó iilés elnöksége Fig. 2. Presidium of the opening session Fig. 2. La présidence de la séance d'ouverture 1. A kísérleti és táj-jellemző területek céljával és feladataival, továbbá a helykiválasztás és az észlelések megszervezésének kérdésével 13 szerző foglalkozott. Jellemző, hogy legnagyobb számmal olyan országoknak a képviselői — köztük 5 magyar is —, amelyekben a kísérleti területeknek nagy a múltja, ahol már kikristályosodtak a kutatás fő irányelvei és tapasztalatból ismeretesek a legfőbb nehézségek. De több dolgozat tárgyalta a hidrológiai adatgyűjtésnek ezt a módját a fejlődő országok szempontjából is. 2. A táj-jellemző (vagy kísérleti) területek hosszabb-rövidebb ideje fenntartott vagy tervezett hálózatának működéséről, ill. programjáról 9 beszámolót találunk az anyagban, közülük 1 magyar szerző munkája. 3. A kísérleti területek műszerfelszerelését illető, továbbá méréstechnikai és adatfeldolgozási kérdéseket 10 dolgozat tárgyal. Közülük több foglalkozik az izotópok és egyéb nyomjelzők alkalmazásával, mások az adatgyűjtés gépesítésével, ill. a nagyszámú adat célszerű feldolgozási és nyilvántartási módjával, végül a kísérleti területek észlelő- és mérőberendezésének kérdésével általában. Ebben a csoportban 2 magyar dolgozat érdemel említést. 4. Számukat tekintve a hidrológiai kutatás középpontjában álló lefolyást tanulmányok — az összegyülekezés folyamatára és az árhullámok kialakulására vonatkozó vizsgálatok —, állanak az első helyen. Számszerint 20 tanulmányról van szó, amelyek közül 2 laboratóriumi kísérletekről számol be. A kutatás célja a legtöbb esetben a vízimérnöki gyakorlat számára szükséges, a hidrológiai hason-