Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Oroszlány István: A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata (Vizsgálatok Békés megye szántóterületein)

'206 Oroszlány István VI. táblázat — Table VI — Tabelle VI. A vízgazdálkodási tényező számítása a Ilékés megyei adatok alapján Calculation of the waterhousehold coefficient from data relating to the Békés county Berechnung des Wasserwirtschaftsfaktors aufgrund der Daten des Komitats Békés búza 188( kukorica )—89 lucerna összes 1931-40 összes 1957-64 összes 1964 önt. összes Я 4,4 20,2 44,4 q/ha Q* 13,0 14,3 49,5 q/ha Q max 17,4 34,5 93,9 q/ha 0,75 0,41 0,53 Як 1,00 1,07 0,60 Qk Як 13,0 15,3 29,7 GE q/ha fk 0,60 0,34 0,06 Qk 9k fk 7,8 5,2 1,8 14,8 16,5 25,49 27,20 GE q/ha Q mai Як fk 10,4 12,5 3,4 26,3 38,2 66,92 65,80 GE q/ha X 0,56 0,43 0,38 0,41 Szükség lehet azonban arra, hogy valamely terület vízgazdálkodását, a valóságos helyzetet olyan évjáratokban is vizsgáljuk, melyek rövidek ahhoz, hogy adataiból megbízható és az évjáratra érvényes regressziós tényezőket számoljunk. És mint láttuk a regressziós tényező számításának bizonyos évjáratokban nehézségei is lehetnek. E feladatok megoldása érdekében tehát, egy kisegítő megoldást kellett keresni. Minden vizsgált hosszabb-rövidebb évsorozat agrotechnikai színvonalát (a vízgazdálkodás szemszögéből tekintve) az évek átlagos terméseinek és a növényzet tényleges vízfogyasztásának viszonya (területi vízhasznosulási együttható) jól kifejezi. Ezeket az értékeket már bemutattuk az I. táblázatban. Ügy véljük, hogy különböző vizsgált cvsorozatok regressziós tényezőit (bizonyos minőségi értékelést is feltételezve) közvetve is megkaphatjuk, ha a ,,/" évsorozat adatai alapján számított regressziós tényezőket az egyes sorozatokra érvényes vízhasznosulási tényező értéknek arányában növeljük, vagy csökkentjük. Az így elkövetett hiba mindaddig elhanyagolható, míg az alkalmazott agrotechnika változtatásával az egyes hónapok regressziós tényezőinek aránya jelentősen nem változik. Ha tehát van egy olyan évsorozat, melynek adataiból a regressziós tényező megbízhatóan számítható, ebből — egyszerű arányosítással és bizonyos határon belül —- más sorozatok regressziós tényezői közvetve jól megkaphatok. Mint a IV. táblázatból láthattuk, nyilvánvalóan hiba volna azonban 1880—1900-as évek regressziós tényezőit az 1920—• 43-as értékekből arányosítással számítani. Természetesen a mellett, hogy a relatív vízgazdálkodási tényezők meghatározásához minden, agrotechnikájában önmagában egységes, de egymástól eltérő évsorozat hiányos vízellátottságból keletkező terméselmaradását (H-t), az évsorozathoz tartozó eredeti, vagy arányosítással kapott regressziós tényezőkkel, külön-külön kell számolni. Egy-egy évsorozat agrotechnikai színvonalán, a vízellátottság