Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
2. füzet - Oroszlány István: A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata (Vizsgálatok Békés megye szántóterületein)
A mezőgazdasági vízgazdálkodás 207 p hiányosságainak kiküszöbölésével elérhető felső termésértéket pedig (Qj ma x), a szóban levő évek termésátlagának és a számított terméselmaradás értékének összeadásával minden sorozatra önnállóan kell képezni. A VI. táblázat fenti módon számított adatait elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: 1. A három vizsgált növény közül a rendelkezésre álló csapadékkal legjobban a búza, legrosszabbul a lucerna gazdálkodik. 2. Az 1880—1889-es években alkalmazott agrotechnika mellett a vízzel való gazdálkodás színvonala relatíve jobb volt, mint az 1931—40-ben. Ez természetes, hiszen az agrotechnika javuló színvonala miatt az utóbbi időben a termelésben megnőtt a víz szerepe, amit a relatív vízgazdálkodási tényező értékének csökkenése jelez. Gyakorlatilag ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a vízzel való gazdálkodásban elkövetett hiba ekkor már nagyobb termeléselmaradás okozója. Ez ad magyarázatot arra is, hogy miért érett meg az öntözés megvalósításának terve a vizsgált utóbbi időben, s miért nem előbb. Az utóbbi agrotechnikai színvonalon az aszálykárból keletkező terméselmaradás sokkal inkább veszélyezteti már a biztonságos termést (a jó átlag elérését), mint előbb. Érdekes összehasonlítási lehetőségeket ad vízgazdálkodási szempontból egyegy évsorozat adatainak további vizsgálata is. így a vízgazdálkodási tényezőkkel— mely az 1931—40 évsorozatban: az orosházi járásban 0,55, a békési járásban 0,49, a szarvasi járásban 0,39 — elemezhetjük a megye egyes járásainak vízgazdálkodási viszonyait. A járások relatív vízgazdálkodási tényezői az alábbiakat mutatják: 1. Az orosházi járás relatív vízgazdálkodási tényezője a legjobb, amit elsősorban a jó vízgazdálkodási tulajdonsággal rendelkező talajokkal magyarázhatunk. A legrosszabb viszont a szarvasi járásé. Ennek magyarázata a zömmel rosszabb vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező talajokban kereshető és abban, hogy területének jelentős része belvízjárta terület. 2. Vízgazdálkodási okok miatt legkevesebb a terméselmaradás lucernából az orosházi járásban, a kukorica terméselmaradása a szarvasi járásban a legtöbb. A búza terméselmaradása viszont mindhárom járásban lényegesen kisebb, mint a megyében. Ennek oka az, hogy a június havi regreszsziós tényező a megyei adatsorban lényegesen nagyobb, mint a járási adatsorokban. 3. A Q m31 l értékek (orosházi j. 35,2, békési j. 36,5, szarvasi j. 43,1) viszont azt mutatják, hogy a termés emelésének legtöbb lehetősége — az évsorozat agrotechnikai szintjén és elsősorban a vízgazdálkodás javításával, öntözéssel — ép a szarvasi járásban van. A VII. táblázatban a megye különböző birtokVII. táblázat — Table VII. — Tabelle VII. Az egyes Békés megyei birtokkategóriák vízgazdálkodási tényezői az 1931—4« évekből W aterhouseho Id coefficients for individual land categories in the Békés county for the years 1931 — 1940 Die Wasserwirtschaftsfaktoren der Jahre 1931 — 1940 für die Gutskctegorien des Komitats Békés Birtokkategóriák Búza Kukorica Lucerna <11,5 ha 0,48 0,44 0,31 11,5—58 ha 0,47 0,41 0,33 58 —580 ha 0,51 0,44 0,33 >580 ha 0,63 0,49 0,34
