Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

184 Bélteky Lajos Az izsáki, jánoshalmai, rémi, madarasi, tompái, kelebiai kutatási terület meddő fúrásait pedig az üledékes összlet kis vastagsága miatt nem volt érdemes hévíztermelő kúttá kiképezni, mert a víz hőmérséklete jóval alatta maradna 35 C°-nak. A vízhőmérséklet szerint így oszlanak meg a kutak: A kutak összes vízhozama 4648 l/p, a kutankinti átlagos vízhozam pedig 465 l/p. A valóságos Gg átlagos értéke 19 m/C°. A hasznosítási lehetőség itt főleg a mezőgazdasági fűtésre és a fürdők hévízzel való táplálására korlátozódik. A jelenleg termelő 10 hévizes kútból háromnak a vizét ivásra, hat kútét pedig fürdésre használják, míg egy kúté még használaton kívül van. A nagy városokban, Kecskeméten, Kiskunmajsán, Kalocsán lakásfútésre is használható hőmérsékletű víz feltárására nincs meg a földtani adottság, az északkeleti részen, beleértve Kiskunfélegyházát is, a kutatást még tovább kell folytatni. Üj kutak telepítését elsősorban itt a megye keleti részén volna érdemes megkísérelni, ahol a fúrások mélységét 900—1500 m-re kell előirányozni. A víz várható hőmérséklete a nyugati határt képező színtvonaltól keletre haladva 50—80 C°-ra tehető. A víz vegyi szempontból — a kiskunhalasi és mélykútihoz hasonlóan — feltehetően a 9. típusnak megfelelő lesz. Baranya megye Baranya megye területének nagyobbik részén a hévíz feltárására nincs meg a kedvező földtani adottság. Csak Harkány környékén a mezozóos karsztos kőzet repedéseiből sikerült 50 —60 m-es fúrással nagymennyiségű 60C°-nál melegebb vizet nyerni. Siklós, Sikonda környékén a helyzet már kedvezőtlenebb, mert a repedések nem elég mélyek, ennek folytán az itt fúrt kutak vízének hőmérséklete jóval alatta marad 35 C°-nak. Komlón viszont sikerült a 800 m-nél mélyebb, üledékkel fedett karsztból 57 C° hőmérsékletű vizet feltárni. A harmadkorú képződmények a megye területének túlnyomó részén nem fejlődtek ki a hévízfeltárásra alkalmas vastagságban, csak a megye nyugati részén éri el a feküszint a 400—900 m-t. A harkányi kutak vize túlfolyó, s vegyi szempontból a 4. csoportba tartoznak, a komlói negatív kúté pedig a 9. típusnak megfelelő kémiai összetételű. A megye 9 hévizes kútja vízhőmérséklet szerint így oszlik meg: 35—40 C° 40—45 C° 45—60 C° 4 db 2 db 4 db 5. Dunántúl 35—40 C° 40—45 C° 45—60 C° 60—70 C° 4 db - db 3 db 2 db A kutak összes vízhozama 6 400 l/p, a kutankinti átlagos vízhozam tehát 712 l/p. A Gg átlagos értéke 10,5 m/C°, ami jellemző a hasadékos víztartókra, melyből