Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 185 nyolc kút nyeri a vizét. Ennek a nyolc kútnak a vizét fürdésre használják, a kilencedikét pedig ivásra. A jövőbeli fúrások vizét is elsősorban fürdésre, vagy pedig mezőgazdasági fűtésre lehet majd hasznosítani. Üj kutak telepítésére csak a mezozóos hasadékos, karbonátos kőzet jöhet számításba, elsősorban a megye déli sávján. E területen 100—300 m, Komló térségében pedig 800—1000 m-es előirányzati mélységgel lehet számolni. Tolna megye Tolna megye területe hévízfeltárás szempontjából igen kedvezőtlen földtani adottságokkal rendelkezik. A Mecsek-hegység előterében a medencealjazatot nem víztartó paleozóos kristályos kőzetek alkotják, a harmadkori képződmények pedig csak a megye középső részének néhány helyén — nagyjából Paks, Nagydorog és Tamási környékén érik cl a hévízfeltáráshoz szükséges minimális vastagságot, az ÉNy-i részen pedig feltételezhető, hogy a medencealjazatra karbonátos hasadékos kőzetek települtek. 35 C°-nál melegebb vizű kút jelenleg csak kettő van a megye területén Deesen és Dombóváron, ezek hőmérséklete 42, ill. 35 C°. Hévízfeltárással legfeljebb az előbb említett három község térségében lehetne megpróbálkozni 900—1500 m-es előirányzati mélységgel, de kifejezetten kutató jelleggel a medencealjazatig. Fejér megye Fejér megyében ugyancsak kedvezőtlenek a földtani viszonyok hévízfeltárás szempontjából, mert a medencealjazatot jórészt kristályos kőzetek képezik, mezozóos képződmények csak a megye északnyugati részén találhatók, de itt a felszíni kibúvás közelsége miatt legfeljebb 12—25 C°-os viz feltárása remélhető. A bakonysárkányi 600 m-es fúrásban 17 C°-ot mértek a furat talpán. A harmadkori üledékes képződmények vastagsága csak a megye délkeleti részén éri el a 700—800 m-t, amint ez a kulcsi és dunaújvárosi fúrások szelvényéből látható. A megye legmélyebb fúrása (1288 m) a székesfehérvári, amely 165—1228 m-ig paleozóos fillitet harántolt. E kőzet hasadékaiból néhány percliter vizet kaptak, ami — mai ismereteink birtokában — természetesnek mondható. Egyetlen hévizes kút van üzemben a megye területén, a dunaújvárosi, ahol a víz hőmérséklete 42 C°, vízét fürdésre használják. 50 C°-nál melegebb víz feltárása Fejér megye területén nem remélhető. A megye említett részén feltárható 35—50 C° hőmérsékletű vizeket csak fürdési vagy ivási célra lehet hasznosítani. Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom megye területének nagyobbik részén a földtani és geotermikus viszonyok nem kedvezőek hévíz feltárására. Bár a medencealjazatot majdnem mindenütt karbonátos mezozóos kőzetek alkotják, melyeknek hasadékai és karsztosodott részei nagyobb mennyiségű vizeket tárolnak, a víz hőmérséklete csak 20—25 C° körüli, mivel a képződmények nagy területen fedetlenek, vagy vékony üledékkel vannak borítva s ennek folytán a beszivárgó csapadék lehűti a felszálló karsztvizet. Erre vezethető vissza, hogy a geotermikus gradiens ilyen területeken 25—40 m/C°-nál magasabb értékű. Csak a megye északnyugati részén, Komáromtól délre van olyan vastag fedőrétegsor, hogy a 800—900 m fekümélységű