Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei
182 Bélteky Lajos Üj hévizes kút fúrására csak Demjén és Hatvan környékén, továbbá a Hatvan-miskolci vasútvonaltól délre fekvő területen lehet gondolni, ott is lehetőleg a Tisza közelében 900 m-t meghaladó mélységgel. A kutak közül jelenleg 4 db-ot ivásra, kettőt fürdésre használnak, a demjénit pedig mezőgazdasági fűtési célra fogják majd hasznosítani. A jövőben is a két utóbbi célra történő felhasználásra kell törekedni, mert arra megvan az igény. Nógrád megye Nógrád megye harmadkori üledékeit elsősorban oligocén agyagok és homokkövek képezik, melyek sem termális, sem hidegvíz tárolására nem alkalmasak. A medencealjzatot a megye területének legnagyobb részén — az eddigi feltárások szerint — paleozóos kristályos kőzetek alkotják. A néhány évvel ezelőtt Salgótarján közelében lemélyített 2100 m-es fúrás még nem érte el az oligocén agyag és márga feküszintjét, s meddő lett. A kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok miatt Nógrád megyében nincs egyetlen hévizes kút sem, s jelenlegi ismereteink alapján e területen hévízhasznosítást a jövőben sem ajánlatos tervezni. Пипа—Tisza kiize Pest megye Pest megye területén igen változatos a hévízfeltárási lehetőség. A Nógrád megyével határos északi részen települt oligocén képződmények miatt a terület a Pünkösd-fürdő—Gödöllő—Hatvan vonalig hévízfeltárásra nem alkalmas. Ettől a vonaltól délre a Budapest környékén külszínen levő mezozóos képződmények nagy mélységbe süllyedve a harmadkori üledékek alatt találhatók. Bizonyítják ezt a mátyásföldi, a gödöllői, turai, tóalmási, bugyii és a nagykőrösi fúrások. Ezek közül a víztermelésre kiképzett 2091 m-es turai fúrás 1500 l/p. 95 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat. Budapesten a Városliget és a Margitsziget nagymélységű kútjai igen nagy szerepet játszottak a magyarországi hévízkutatás és feltárás történetében, a kutak vize pedig mind gyógyhatás, mind nagy hőenergia tartalmuk következtében igen jelentős értéket képvisel és teljes mértékben felhasználást nyer. A felsőpannon víztartók a megye délkeleti részén a Tura-Nagykőrösi vonaltól keletre, érnek el olyan vastagságot, hogy 50 C°-nál melegebb hévizet lehessen belőlük nyerni. Cegléd, Törtei, Jászkarajenő területének rétegsorát a lemélyített nagyszámú olajkutató fúrásból jól ismerjük, itt a felsőpannon képződmények feküje már 1000 m körüli mélységben van. A víz hőmérséklete szerint a kutak így csoportosíthatók : Budapesten vidéken 35—40 C° 2 db 1 db 40—45 C° 5 db 3 db 45—60 C° 7 db 2 db 60—70 C° 2 db 1 db 70—80 C° 3 db 80— C° felett — db 1 db A kutak összes vízhozama Budapesten 30 602 l/p, vidéken pedig 3 840 l/p. A kutankinti átlagos vízhozam Budapesten 1600, vidéken 480 l/p.
