Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei
Magyarország hévizei 183 A 35 C°-nál melegebb vizű kutak között 19 budapesti. 8 pedig a megye egyéb részyn van. A megyebeli kutak közül hétnek a vize fakad a felsőpannonból, s csak a tur\ii kuté a hasadékos mezozóos kőzetből, s mind a nyolc kút túlfolyó vizet termel. A budapesti kutak vize, mely túlnyomóan a kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos, tehát a 4. típusba tartozik, az eocén vagy a triász mészkőből származik, még ott is, ahol a fúrás megállt a fedőt képező hasadékos oligocén képződményben. A budapesti hévízfeltárási problémákkal ebben a tanulmányban nincs hely foglalkozni. Ami a hasznosítást illeti, a legtöbb budapesti kút vizét balneológiai célra is használják, a 60 C°-nál melegebb vizek egyrészét pedig fűtésre és lakások melegvízzel való ellátására is fordítják. A helyes célkitűzés a jövőre nézve abban foglalható össze, hogy mind a jelenleg ismert, mind a még feltárásra kerülő hévizek hasznosításának fő célja a balneológiai legyen, a 45 C°-on feliili vizekben rejlő hőenergiát azonban gazdaságos előbb fűtésre is felhasználni. A megyei kutak közül jelenleg három táplál fürdőt, hármat a mezőgazdaság hasznosít. Egy ivásra szolgál, egy pedig, a turai. még kihasználatlan. Fűtésre alkalmas hőmérsékletű víz valószínűleg csak a mezozóos képződményből várható, Cegléden a felsőpannonból 60—65 C°-os, Nagykőrösön pedig 45—50 C°-os víz remélhető. A Gg a megye területén különböző értékű. A tiszakécskei anomália kutatása most van folyamatban. A fürdési és mezőgazdasági célokra való hasznosítás lehetősége a megye területén mindenütt megvan. Üj kutak mélységét a középső mezozóos területsávon 1000—2000 m-re, a megye keleti részén levő pannon üledéksorban pedig 900—1200 m mélységre lehet előirányozni 50 C°-nál melegebb hévíz feltárása céljából. Rács-Kiskun megye Bács-Kiskun megye területének csak keleti és a középső részén találunk hévízfeltárás szempontjából kedvező adottságokat. A felsőpannon képződmény fekiije a legnagyobb mélységet, 1532 m-rel. Kiskunfélegyháza környékén éri el, s a felsőpannon rétegsor nagyrészét porózus víztartók alkotják. Kiskörösnél is még elég mélyen, 1000 m-ben van a felsőpannon feküje, Kecskemét környékén 800, Lajosmizsénél, Izsáknál pedig csak 500 m mélységig jöhet szóba a harmadkori üledéksor hévízfeltárás szempontjából. A megye északnyugati és délnyugati részén a felsőpannon fekü mélysége kisebb 5—600 m-nél, így még 35 C° hőmérsékletű víz feltárására sincs meg a földtani adottság. A megye déli sávján még rosszabb a helyzet, mert ott az üledékes rétegsor vastagsága csak néhány száz méter, a medencealjzatot pedig nagyobi) részt paleozóos kristályos kőzet alkotja. Igen kedvező azonban mind a földtani, mind a geotermikus adottság a Tiszakécske és Lakitelek környékén, inert a látszólagos gradiens értéke 10 m/C° körüli. Az anomália földtani kapcsolatának kutatása most van folyamatban. Kifejezetten hévízfeltárás céljából eddig csak Kiskunhalason. Kecelen, Lajosmizsén és Mélykúton fúrtak, amelyek sikerrel jártak, a víz hőmérséklete azonban a felsőpannon feküjének kis mélysége miatt alatta marad 50 C°-nak. A szénhidrogénkutató fúrások közül víztermelő kúttá csak a kiskunfélegyházai, kecskeméti és a kiskőrösi fúrások vannak kiképezve, a kutak vizének hőmérséklete azonban alig haladja meg az 50 C 3-ot, főleg a kevés vízhozam miatt.
