Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Fekete György: A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján

66 Fekete György sára, víziutanként, sőt víziútszakaszonként is valamilyen közös érvényű mutatóra lenne szükség. A hajózás lehetséges teljesítményének nagyságát számos tényező befolyásolja. Csak néhány fontosabbra emlékeztetve : a víziút mélysége, szélessége, az egy vagy kétirányú forgalom lehetősége; a hidak és átfeszítések alatti űrszelvények méretei; a kanyarulati sugarak méretei; a jeges időszak tartóssága a vizsgált víziúton, annak időbeli egybeesése, vagy egybe nem esése a különböző víziút-szakaszokon; a ködös napok teljesítménycsökkentő hatása; az áramlási sebességek nagysága és változása a különböző vízállásoknál; a hajóutak éjjeli hajózásra való alkalmas vagy alkalmatlan volta; radar kitűzés, vagy annak hiánya; az önjáró áruszállító hajókkal, kis- vagy nagy vontatmányokkal, avagy toló módszerrel gyakorolt hajózás, illetőleg egyik vagy másik módszer megoszlása a teljes üzemben; a közlekedésben résztvevő hajók hordképessége, főméretei és utazási sebessége; a teljes és részbeni (csökkentett) terhelést megengedő időszakok aránya ; ritkán és tartósan, vagy sűrűn és rövid ideig jelentkező elégtelen vízmélységek; a terhelést korlátozó vízmélységek előfordulásának időbeli egybeesése vagy egybe nem esése a különböző víziútszakaszokon; a különböző szelvényekben egyidőben jelentkező eltérő elégtelen vízmélységek és egyéb hajózási szünetet vagy korlátozást okozó jelenségek (jég, köd, árvíz). Csatornázott folyókon vagy mesterséges csatornákon további fontos paraméterek közé tartoznak: a zsilipek száma, főméretei, a kamra töltési, illetőleg ürítési ideje, az elő- és utócsatornák hossza és kialakítása, stb. Ahhoz, hogy a különböző viziutak vagy víziútszakaszok hajózási szempontból egymással jól összehasonlíthatók legyenek, mindezeket a felsorolt — és a még fel nem sorolt további — befolyásoló tényezőket figyelembe kellene venni. Nem vitás azonban, hogy elképzelhetetlen egyetlen egy olyan mutató, amely az összes tényezőket összefoglalva jellemezhetné. Meg van azonban a lehetőség arra, hogy a víziutakat a legdöntőbb paraméterek egymásrahatásának együttes figyelembevételével összehasonlítsuk. A hajózás teljesítőképességére a legnagyobb befolyást általában a vízmélység gyakorolja, éppen ezért a vizsgálat kiindulásául a víziúton, annak különböző szakaszain, avagy különböző víziutakon a rendelkezésre álló tényleges vízmélységeket célszerű figyelembevenni. Ez, vagyis a rendelkezésre álló vízmélység, szabja meg a hajók megengedhető bemerülését, terhelését, tehát a vizsgált hajótípusokkal vagy valamely hajótípussal ténylegesen elszállítható árutonna mennyiségét. A hajózás fontos mutatói az árutonna és az árutonnakilométer. Utóbbi az elszállított áru tonnamennyisége mellett a km-távolságot is magában foglalja, amely az időjelhasználással függ össze; így tehát ez a mutató tartalmazza közvetve az úszómű utazási sebességét is, amelynek függvénye a megtett km-távolság és végül -— ha az árutonnakilométer-teljesítményt hosszabb időszakra, pl. egy évre, vagy még hosz-