Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

TAPASZTALATOK A BUNDESANSTALT FÜR WASSERBAU HAMBURGI KIRENDELTSÉGÉNÉL RÁKÓCZI LÁSZLÓ

1 A nyugatnémetországi Szövetségi Vízépítési Intézet (Bundesanstalt für Wasserbau) székhelye Karlsruhe, de Hamburgban állandó tengerparti kirendeltsége (Aussenstelle Küste) működik. A kirendeltség önmagában is egy közepes méretű kutatóintézetnek felel meg: 4 osztálya, 2 laboratóriumi telephelye van. A kutatási osztályok, melyek Hamburgban és annak környékén helyezkednek el, a következők: Morfológiai osztály (meder- és partmorfológiával foglalkozik); Földművek és alapozások osztálya (Kiel-ben talajmechanikai laboratórium van); Kismintakísérleti osztály (laboratórium Rissen-ben); Tengeri víziútfejlesztési osztály. A kirendeltség végez minden olyan elméleti, kismintakísérleti és helyszíni kutatást, amely a német tengerpart, az árapályos folyótorkolatok, valamint a kikötők állapotával, fenntartásával stb. kapcsolatos. Munkájuk zöme tehát gyakorlati kutatás, melyet különböző intézményekkel kötött szerződések alapján végeznek. Szerteágazó és főként helyi jelentőségű feladatok megoldására irányuló tevékenységük ellenére számos kutatási módszerük, berendezésük, méréstechnikai megoldásuk hazai szempontból is figyelmet érdemel. A kirendeltség egyik legfontosabb kutatási területe a hordalék-, ill. üledékvándorlás tanulmányozása az árapállyal befolyásolt folyótorkolatokban, ill. a tengerpart egyes szakaszain. A vizsgálatokat 1958 óta rendszeresen lumineszcens és radioaktív nyomjelzők segítségével végzik, ennek következtében mérési módszereik és felszereléseik igen fejlettek, korszerűek. Tekintettel arra, hogy néhány év óta hazánkban is folynak hasonló jellegű laboratóriumi és helyszíni nyomjelzős kutatások, látogatásom alkalmával elsősorban a nyomjelző technika fejlesztése terén elért eredményeik felől érdeklődtem. A lumineszcens nyomjelző anyagot a Kiel-i talajmechanikai laboratóriumban állítják elő, a természetes homokszemcsék felületi bevonása útján. Az eljárást teljesen gépesítették, így viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű homokot tudnak megjelölni. A száraz homokot (0,02 mm legkisebb szemnagyság) elektromos hajtású keverődobbau vízüveg segítségével vonják be a kívánt színű lumineszcens festékkel. A keveréket infravörös izzók, vagy hősugárzók segítségével szárítják». Egyszerre kb. 30 kg homokot jelölnek meg keveréssel és szárítással együtt í

1/, —2 óra alatt. Négy féle színű (kék, sárga, zöld, piros) lumineszcens festéket használnak, de a sárga és a zöld szín nehezen különböztethető meg, ezért együttesen nem alkalmazzák. A többféle szín használata egyébként azért előnyös, mivel ilymódon egy vizsgálati területen újabb nyomjelzős kísérletek végezhetők, még mielőtt az előző vizsgálatok nyomjelző szemcséi teljesen eltűntek volna. Az így elkészített nyomjelző anyagot polietilén-alkohol fóliából készült átlátszó zsákokban tárolják és bocsátják megfelelő helyen a folyó, vagy a tenger fenekére. A lesüllyesztés alkalmával a nyomjelzőt tartalmazó zsákot víz alatt nyitható drótkosárba helyezik, melyet a fenék elérése után kinyitnak és visszahúznak. A különleges 1 Rákóczi László mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa. !