Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

Lengyelország árvízvédelme 335 A lengyel vízgazdálkodási szakemberek véleménye szerint tározókban lenne kívánatos visszatartani az árhullámoknak a folyómenti értékes területekre veszélyt jelentő részét, ami megállapításuk szerint a maximális vízhozam 50%-át jelenti. Természetesen ilyen kívánalom mellett hatalmas tározási értékek jelentkeznek. A 0,1%-os valószínűségű árvíznél 1850 millió m

3, az 1%-osnál 1234 millió m

3, az 5%-osnál 829 millió m

3 és a 10%-osnál 599 millió m

3 víz tározására lenne szükség, figyelembevéve a Visztula kárpáti mellékfolyóit is. Miután Lengyelországban a tározók általában nem kizárólag árvízvédelmi szerepet töltenek be, hanem komplex feladataik vannak, gyakorlatilag a tározók befogadóképességének csak 25—30%-át lehet árvízcsúcscsökkentő célból figyelembe venni. Ebből következik, hogy pl. a 0,1% valószínűségű árvízhozam felére csökkentése érdekében szükséges tározóknak 7 milliárd m

3 befogadóképességűeknek kellene lenni. Hasonlóképpen, az 1%-os árvíz csökkentéséhez 4,5 milliárd, az 5%-os árvízhez 3 milliárd és a 10%-os árvíz csökkentéséhez 2 milliárd m

3 összes befogadóképességű tározóra lenne szükség. Ezek közül a követelmények közül csak az 5% valószínűségű árvíz felére csökkentéséhez szükséges 829 millió m

3 tározótér kiépítése látszik reálisnak, annál is inkább, mert a Kárpátalján a műszaki és topográfiai lehetőségek kb. csak ilyen mérvű tározást tesznek reálisan lehetővé. A kárpátaljai, s a Visztula árvízcsökkentését célzó tározások lehetőségeinek megállapítására széleskörű vizsgálatokat végeztek, s számos tanulmány foglalkozik e kérdéssel. Ezek eredményeképpen megállapították, hogy 96 száraztározó építésével — kizárólag árvízvédelmi célra — 359 millió m

3 víz lenne tározható. Ugyancsak e területen 17 máscélú tározó építését tervezik, melyek összbefogadóképessége 3586 millió m

3, amiből az árvízi tározás 759 m

3 lehet (a meglevő Roznow, Czchow, Porabka és Goczalkowice tározókkal együtt). Az elérhető összes árvízi tározás tehát Kárpátalján 1118 m

3-t tesz ki. Lengyelország távlati fejlesztési tervében 600 millió m

3 árvízi tározást képviselő komplex kihasználási lehetőségű tározók építését irányozták elő Kárpátalján. Ezek fajlagos beruházási költségei (1 m

3 vízre számított beruházási költség) alacsonyabbak, mint a kizárólag árvízi tározás céljait szolgáló ún. száraz tározóké. Megvizsgálták a tervezett tározók árvízcsúcscsökkentő hatását a Visztulán. Eszerint a 0,1%-os valószínűségű árvízcsúcs csökkentése 600 millió m

3 víz tárolása esetén Zawichostnál és Varsónál 38 cm lenne. Az 1%-os árvíz Zawichostnál 44 cm-rel tetőzne alacsonyabban. Az 1%-os valószínűségű árvíz tömegének felére csökkentéséhez szükséges 1234 millió m

3 tározása esetén az árhullám szintje a 0,1%-os víznél 58 cm, az 1%-os víznél 80 cm-rel lenne alacsonyabb. A tározók építési költsége változó. A tárolt víz m

3-ére számítva a beruházás költsége a Goczalkowicze-i tározónál 2 zl/m

3, a kisebb, száraz tározók építési költsége 4 zl/m

3, a tározók építésének költsége átlagosan 2,5 zl/m

3. 600 millió m

3 befogadóképességű tározók építésének költsége tehát 600x2,5 = 1 500 millió zl-ra tehető. 4. A passzív árvízvédelem A passzív árvízvédelem legrégibb módszere Lengyelországban az árvíz által veszélyeztetett területek védőtöltésekkel való megvédése az árvizek kártételeivel szemben. 4 Vízügyi Közlemények