Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Sipos Béla: Lengyelország árvízvédelme

358 Sipos Béla Az első árvízvédelmi töltések Nagy Kázmér idejében épültek Krakkó és a Visztula-parti Kazimierz közelében. A Zulawi alföldet a XIII. században védték meg először töltésekkel, a múlt század végén és a jelen század elején végrehajtott Visztula szabályozás és a töltések megfelelő átépítése, valamint a Visztulának az 1895. évben Swibna alatt történt átmetszésével, e gazdag és nagy kiterjedésű területeknek árvízvédelme megoldást nyert. Szervezett árvízvédelem Lengyelországban — amint azt már az előzőekben említettem — csak 1945. óta van. Ma már a Visztula alsó, a tengerhez közel fekvő szakasza szabályozva van és az árvízvédelmi töltések is kellő biztonságot nyújtanak. A Visztula középső szakaszán, Ciechocinektől Varsó ig és egyes szakaszok Pulaw közelében szabályozva vannak, s az utóbbi évtizedekben egyes szakaszokon kiépültek az árvízvédelmi töltések is. Л nagyvízi szabályozás, az árvízvédelmi töltések vonalozása nem a legszerencsésebb, s így a maximális vízhozamok levezetése nem zavartalan. A felső Visztula, a San torkolata felett egységes főmederrel rendelkezik és a Dunajec torkolata felett szabályozása befejezést nyert. Az árvízvédelmi töltések azonban e szakaszon nem nyújtanak kielégítő biztonságot. Az Odera árvízvédelmi töltései általában kiépültek, de mint már az előzőekben említettem, általában nem épültek ki a mértékadó árvízszintre annak érdekében, hogy a nagyvizek a töltéseket meghágva, nagykiterjedésű, kisebb értékű területeken tározódhassanak. A Warta medre szabályozva van. Árvízvédelmi töltések csak egyes szakaszokon, értékesebb öblözetekben épültek. Csak részben vannak szabályozva a Visztula kárpáti eredetű mellékfolyói is és töltések csak a torkolati szakaszokon épültek. Érdekes jelenség, hogy olyan nagy folyók, mint amilyenek a Bug, a Narow, a Pilicza, vagy pedig a Wvéps egyáltalán nincsenek töltésezve és folyószabályozási munkát is csak egyes szakaszokon végeztek. Egyes helyeken árapasztó csatornák építésével igyekeztek csökkenteni az árvízcsúcsokat. Ilyen árapasztók vannak a Wartán Srem, Konin, Kolo és Poznan városokban. Komoly árapasztó van az Oderán Wroczlawnál. Ez egyben hajózható csatorna, mely az Odera 2400 m

3/s maximális árvízhozamából 870 m

3/s-ot vezet el. Wroczlaw árvízvédelmi biztonsága céljából a város közelében hatalmas hullámtéri tározást is biztosítottak. A lengyel árvízvédelemre még jelentős feladatok megoldása vár. Ezek közül a legsürgősebb feladat a Visztula árvízvédelmének teljes kiépítése. Az Odera árvízvédelme kielégítő s hasonló a helyzet a többi lengyelországi folyónál is, annál is inkább, mert azok árvizei jelentős károkat nem igen okoznak. Miután jelenleg a Visztula és kárpáti mellékfolyói jelentik a legkomolyabb árvízveszélyt, a lengyel 20 éves távlati fejlesztési tervben csak a Visztula medencében végrehajtandó árvízvédelmi beruházási munkák szerepelnek, figyelemmel a lengyel népgazdaság teherviselő képességére. Ehhez kapcsolódik a Visztula középső, Varsó és a San torkolata közé eső kb. 150 km hosszú szakaszának szabályozása, melynek költsége 300 millió zlotyra tehető. A Visztula-töltések előirányzott kiépítése 19 millió m

3 föld kiépítését kívánná meg, amelyből egyelőre 5 millió rn

3 földmunka elvégzését tervezik 200 millió zloty költséggel. Ezzel a munkával a legsürgősebb árvízvédelmi munkák elvégezhetők lesznek, s megvédhető lesz a lengyel ipar jelentős bázisát képező Sandomierz körzete.