Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - ***: Nemzetközi hidrológiai decennium magyar nemzeti munkaterve
300 * * * 2.3 A csapadékvíz kémiai és fizikai összetételének vizsgálata. Meghatározandó a csapadékvíz szárazanyag, szervesanyag nitrogén, széndioxid, kéndioxid és foszfortartalma, továbbá a begyűjtött vízminták radiológiai vizsgálata: S0 4, Cl. A kérdést nemzetközi együttműködéssel kívánatos megoldani. 2.4 Modell és félüzemi kísérletek a felszíni vizek minőségi feljavítása céljából, a levegőztetési eljárások alkalmazhatósági körének megállapítása. A feladat egyrészt a csatornázott vízfolyások oxigénben való feldúsítását célozza a vízlépcsőknél beépítendő eszközökkel, másrészt a Magyarországra jellemző síkvidéki kisvízfolyások, csatornák mesterséges levegőztetését kívánja kikísérletezni, tekintettel óhatatlan elszennyeződésükre. A cél hasonlósági törvények felállítása avégből, hogy a modelleken szerzett anyagátadási eredményeket átültethessük a gyakorlatba. A feladat további részében megvizsgáljuk azokat a levegőztetési módszereket, amelyek a hazai adottságok között a leggazdaságosabbak lehetnek, és irányelveket adunk általános alkalmazásukra. 3. ERÓZIÓ, MEDERALAKULÁS, HORDALÉKSZÁLLÍTÁS A) ALAPADATOK GYŰJTÉSE Erózió vizsgálatokkal az ország több pontján, különböző vízügyi, mezőgazdasági és erdészeti szervek foglalkoznak. A mederalakulás vizsgálatát a főbb folyóknak az 1830-as évek óta többször megismételt részletes felvétele (1 : 2880 méretarányú helyszínrajzok, több ezer, kövekkel megjelölt keresztszelvény rendszeres nyilvántartása, vízszintrögzítések, újabban részletes mélységi felvételek) és a kisebb folyókról újabban készített mederfelvételek megismétlése teszi lehetővé. A nagyobb folyók duzzasztóműveinek környezetében évek óta folyamatosan figyelemmel kísérik a meder alakulását. A hordalékmérések kiterjednek a lebegő anyagokra (folyamatos nyilvántartás 12 db állomáson), a fenéken mozgó hordalékra és a meder anyagára. A fejlesztés célkitűzései: 3.1 A különböző földművelésügyi, erdészeti és talaj vizsgálati szervek kezelésében levő eróziós kísérleti területek anyagának összegyűjtése és feldolgozása. 3.2 A rakacai kísérleti telep hordalékmérő berendezéseinek kiépítése (lásd: 1.2 pont) és az észlelések megindítása, valamint további 1 — 2 kísérleti terület kiépítése eróziós vizsgálatok céljaira, elsősorban a Dunántúl veszélyeztetett vidékein. 3.3 A kísérleti területeken folyó — az eróziókutatást szolgáló — észlelési és mérési módszerek, felszerelések kidolgozása, tökéletesítése és egységesítése. 3.4 A folyók morfológiai nyilvántartása, az országos folyónyilvántartó hálózat fejlesztése. A nyilvántartásba vett 10 folyó teljes vízrajzi felvételének megismétlése a Decennium folyamán 17(Î0 km hosszban. 3.5 Kísérleti folyószakasz berendezése a mederváltozást és a hordalékviszonyok alakulását befolyásoló tényezők meghatározása végett. Az alapjelenségek és mennyiségek észlelési és mérési módszerének fejlesztése és tökéletesítése. З.в A lebegő hordalék mérésének kiterjesztése további 18 állomásra. Az országos nyilvántartás fejlesztése. 3.7 A folyók mederanyagában bekövetkező változások figyelemmel kísérése a folyamatos mederanyag-mintavételek alapján. B) HELYZETKÉPEK ÉS KATASZTEREK Az erózió előrehaladottságáról országos eróziótérkép készült. A főbb folyókról részletes, a mélységi viszonyokat is feltüntető helyszínrajzot, hossz- és keresztszelvényt, továbbá a meder anyagának összetételét szemléltető ábrát tartalmazó Vízrajzi Atlaszok jelentek meg. Medrük változásait fejlődéstörténeti képek rögzítik. A hordalékviszonyokat nagyobb monográfia ismerteti.
