Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - ***: Nemzetközi hidrológiai decennium magyar nemzeti munkaterve

Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Munkaterve 301 Feladatok : 3.1 A Vízrajzi Atlasz-sorozat Mura, Tisza, Ipoly, Szamos, Sajó, Maros köteteinek közreadása, közülük az Ipoly a Decennium valamelyik hivatalos nyelvén. Az atlaszok tartalmazzák az egyes folyók fejlődéstörténeti adatait is. 3.2 A hordalékmozgás és a hordalékszállítás meghatározására szolgáló összefüggések összeállítása, számítási segédletek kidolgozása és közreadása. 3.3 A liordalékmozgást befolyásoló tényezők meghatározása különböző jellegű vízfolyásokra. Ezen belül a meghatározás metodikájának és számítási módszerének közreadása a Decennium valamelyik hivatalos nyelvén. 3.4 A korábban készült országos eróziótérkép kiegészítése regionális eróziótérképekkel. 3.5 Az erózió ütemét ábrázoló térképek szerkesztése a legjobban veszélyeztetett területekre, kiegészítve az eróziót meghatározó fontosabb tényezők adataival (esőintenzitás, stb.) C) KUTATÁSOK 3.1 Az eróziós jelenséget kiváltó és befolyásoló tényezők kapcsolata a talajlesodrással. (Kísérleti területen, az egyes tényezők megváltoztatásával.) 3.2 A gyakorlatban alkalmazott talajlesodrás-számítási módszerek (képletek) magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata. 3.3 Az eróziós termék területi áthelyeződése, illetve részvétele a hordalékmozgásban. A területen lerakódó és a vízfolyásba kerülő eróziós termék tömegének aránya. 3.4 A felszín és az altalaj áteresztőképességének hatása az eróziós viszonyokra. 3.5 A különböző talajvédelmi műveletek eróziócsökkentő hatása és gazdasági hatása. 3.6 A vízgyűjtőterületen történő hordalékképződés hatása a folyók hordalékszállítására. 3.7 A mederbeli hordalékképződés törvényszerűségeinek vizsgálata. 3.8 A mederbeli hordaléklevonulás jelenségeinek vizsgálata. ti) A hordalékmozgás jelenségeinek — egyes fázisainak — vizsgálata. b) A hordalék anyaga és hosszmenti elaprózódása közötti összefüggések meghatározása. c) A hordalékkopás és aprózódás alapjelenségeinek vizsgálata. 3.9 A hordalékmozgás dinamikai jellemzői és a hordalékszemcsék jellemzői közötti összefüggések meghatározása. 4. AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSA A HIDROLÓGIAI JELENSÉGEKRE A) ALAPADATOK GYŰJTÉSE A magyar Alföldön a 19. század derekától kereken 40C0 km hosszúságban épültek árvédelmi töltések, amelyek kereken 2,3 millió ha-nyi területet védenek. Az ezen a területen a káros csapadékvizek levezetésére létesült 25 000 km csatornahálózat és újabban a 300 000 ha-nyi öntözés helyenként lényegesen módosította a természetes vízháztartást. Gyökeresen átalakult az utóbbi 100 — 150 évben a felszín növénytakarója is. A rendszeres vízrajzi megfigyelések bevezetésének fő oka éppen ezeknek a változásoknak a számbavétele volt, hogy a műszaki munkálatokban keilő mértékben figyelembe lehessen venni őket. A vízmércehálózat és különösen a talajvízszinmegfigyelő hálózat pontosan ilyen célból létesült. Az emberi beavatkozások hatásának ellenőrzésére szolgál a forráshozamok mérése, a karsztvízszín észlelések és a kísérleti területek egvrésze is. A mélységi vizek megfigyelésére tervezett kúthálózat is ide sorolandó (lásd: 1.1.5.5).