Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására

Vizsgálatok а К IV. jiirt főcsatornáján 211 II. táblázat A vízveszteség hosszmenti eloszlásának meghatározása érdekében végzett vizsgálatok eredménye Megnevezés Fővízkivétel I Tiszacsegei úti zsilip Túlfolyó Vízhozam Középhiba w « s 3,76 0,48 3,72 0,036 3,48 0,019 Eltérés Középhiba 5%-os kockázatú eltérés от со S ! 0,04 1 0,24 Eltérés Középhiba 5%-os kockázatú eltérés от со S 0,060 0,041 Eltérés Középhiba 5%-os kockázatú eltérés от со S 0,118 0,080 jellegű hibáinak hatására is. A fővízkivétel és a tiszacsegei úti zsilip közötti szakaszra adódó vízveszteséget tehát logikus a mérési hibákból adódó látszólagos értéknek tekinteni [4., 74. o.]. Már egészen más a helyzet a tiszacsegei úti zsilip és a túlfolyó között. Itt a két vízhozamérték különbségét terhelő véletlen jellegű hibákból adódó, 5%-os kockázatú ingadozási tartomány csak 0,080 m

3/s, s az észlelt különbség ennél lényegesen nagyobb, 0,24 m

3/s. így a tiszacsegei úti zsilip és a túlfolyó közötti vízhozamkülönbséget tényleg jelentkező vízveszteség értékként kezelhetjük. A vízveszteségek hosszmenti változására vonatkozó vizsgálatok tehát arra az eredményre vezettek, hogy a fővízkivétel és a túlfolyó között jelentkező vízveszteségek a tiszacsegei úti zsilip alatti szakaszra koncentrálódnak. Talán nem érdektelen rámutatni arra, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a végeredményét tökéletesen alátámasztják a főcsatorna adottságai is. A rendelkezésre álló hossz-szelvény szerint ugyanis (1. ábra) a különben közel azonos minőségű talajból elkészített csatorna 13 + 001 szelvény alatti szakasza lényegesen jobban kiemelkedik a terepből, mint az a feletti ; s ugyanakkor ott a műtárgyak nagyobb duzzasztó hatása és az erős benőttség miatt ugyanazon vízhozamok egyúttal magasabb vízállások mellett vonultak is le. 4. Gyakorlati következtetések Az eddigiek során tehát meghatároztuk azt a vízveszteség értéket, mely a kísérletek során kialakult legmagasabb elhelyezkedésű felszíngörbe esetén akkor áll elő, ha az hosszabb időre állandósul : s megállapítottuk ennek hosszmenti eloszlását is. A gyakorlat igényeit szem előtt tartva e kísérletsorozat eredményei alapján azonban tájékoztató értéket kellett szolgáltatnunk a kísérleteink során előfordult vízszíneknél lényegesen magasabban tartott üzemvízszín esetére is. Ennek érdekében első lépésként tájékozódni kellett az észlelt vízveszteségek eredete felől. Ezzel a kapcsolatban a párolgási veszteségek eleve számításon kívül kerültek, hiszen a kísérletsorozat adottságai mellett — mint már emiitettük — számottevő