Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
1. füzet - Közlemények
Borza D.-né: A bratszki vízlépcső 135 1. láblázat Léghőmérséklet az építős ideje alatt Hónapok Havi átlag Szélső értékek Hónapok közepes legkisebb min. max. Hónapok c° Január -23,9 -34,0 -58,0 5,0 Február -20,4 -29,5 -50,0 4,0 Március -11,6 -17,2 -44,0 11,0 Április - 0,3 - 4,3 -35,0 22,0 Május 7,8 4,6 — 14,0 31,0 Június 15,3 12,2 - 5,0 35,0 Július 18,4 15,1 - 1,0 35,0 Augusztus 15,2 10,9 - 3,0 33,0 Szeptember 7,8 4,5 -10,0 25,0 Október - 1,0 - 8,3 -33,0 22,0 November -12,7 -19,1 — 47,0 8,0 December -22,7 -32,6 -51,0 2,0 hőmérséklet állandósítását, ami kedvező volt a télen beépített beton feszültségi állapotára. A beépített betonban és a már lehűlt betonfelületen a pozitív hőmérséklet biztosítása érdekében, mindaddig, amíg a beton el nem érte az 50%-os szilárdságot, ún. „termosz-módszer"-1, elektromos kiegészítő melegítést a blokk szélén alkalmaztak. Emellett a melegített zsalu alkalmazás elegendőnek bizonyult. Zsaluként 37 mm vastag gyalult deszkából készített, 6 x3,18 m 2 méretű melegített táblákat alkalmaztak. A beton gyors lehűlése ellen a betonblokk felületi részén a zsalukat októbertől a következő év áprilisáig nem szedték le, bár ez költségnövekedést eredményezett. A dilatációs hézagoknál 7 tonna súlyú masszív betonzsalut alkalmaztak, amelynek vastagsága 0,7 m volt, mérete pedig 2,28 x1,49 m 2. A megfigyelések kimutatták, hogy a masszív zsalu, amelyet a sátor védelme alatt belső oldalán 5 °C-ra melegítették, jól megvédte a betont a korai megfagyástól, kedvező hőmérsékleti viszonyt teremtett a betonmag és a külső felület között, és ami a legfontosabb, meg tudta védeni a beépített betont a külső levegő nagyfokú hőmérséklet-ingadozásaival szemben is. A blokkzsalu viszonylag kis mérete következtében a hőmérsékleti feszültségek a megengedhető mértékig csökkentek. A veszélyes helyeken, ahol két blokk határfelülete kapcsolódott, nem jött létre veszélyes feszültségi állapot, és repedések sem keletkeztek. A nyári és téli időszakban beépített betonba fúrt kutatólyukak azt mutatták, hogy a beton jól kapcsolódik az egyúttal burkolat szerepét játszó zsaluhoz annak ellenére, hogy a zsalublokkok belső felülete speciális kialakítást nem kapott. A nyári időszakban viszont az említett blokkzsaluk jól védték a beépített betont a kiszáradástól. A blokkokat szárazon illesztették egymáshoz és csak szükség esetén alkalmaztak 1 : 3 térfogatarányú cementoldatot. A bratszki vízlépcső építésénél jól bevált a beton zsaluzóblokkok alkalmazása. A betonblokkok mérete 22x13,8 és 15x13,8 m 2 volt. A blokk magassága 1,5 m-től 6 m-ig ingadozott. Ilyen méretek mellett, különösen amikor télen sátrat kellett alkalmazni, nehéz volt a folyamat gépesítése és a beton tömörítése. A betont 1-86 típusú kézi vibrátorral tömörítették. A beton hőfeszültségi állapotának javítására és takarékossági szempontok érvényesítésére a téli beton fazsalukban való tartása és masszív betonzsaluk alkalmazása mellett még az alábbiakat vezették be:
