Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

136 Ismertetések 1. A cement-adagolás a betonmagnál 160 kg/m

3, nyomás alatti részen 230 kg/m

3,, s az erőtelepnél 280 kg/m

3 volt. A cementet a krasznojarszki cementgyár szállította. A beton fagyállóságának a biztosítására 400—600 aktivitású klinkercementet alkalmaztak. A gyári körülmények nem tették lehetővé a C3A és C3S tartalom optimálisra való csökkentését, a krasznojarszki cementgyár klinkercementje 8% C3A és 52% C3S tartalmú volt, aminek következtében exotermikus kísérőjelenségek léptek fel. 2. Terveztek csövekkel történt hűtést is, hogy kisebb legyen a mag és a külsőfelület közötti hőmérsékleti különbség, ami csökkenti a termikus feszültséget és csökkenti a repedések keletkezésének lehetőségét. A csöves hűtési rendszert a betonozás első éveiben helytelenül alkalmazták. A csőkígyóban víz vagy klórkalcium cirkulált. A hűtőrendszer bekapcsolása után a betonmag legnagyobb hőmérséklete 8 — 10 °C-ra csökkent. 3. A betont nyáron tört jég szórásával hűtötték, amelyet télen készítettek elő és bunkerekben tartottak. A tört jégzúzalékos hűtéshez a legnehezebb volt a jégadagoló berendezést biztosítani, összesen, mintegy 100 ezer m

3 jéggel hűtött betont építettek be. A beton hőmérséklete ezzel a módszerrel átlagosan 8 °C-t csökkent. A beton térfogatsúlya A műszaki terv a beton térfogatsúlyát 2,45 t/m

3-ben állapította meg. A betonozás első időszakában (1958 — 1959) — amikor még nem fejeződött be a nagy kavicsszabályozó és kőtörő építése — nagy szemcséjű adalékanyag nélkül kellett a betonkeveréket elkészíteni, ezért a cementfogyasztás csökkentése érdekében a betont levegőnyelő adalékanyaggal készítették, amely kb. 2 —3%-kal csökkentette a beton térfogatsúlyát. Ennek eredményeképpen a beton térfogatsúlya 2,38—2,40 t/m

3 volt. Később át lehetett térni a zúzott követ és kavicsot tartalmazó beton készítésére, a levegőnyelő adalékanyag helyett plasztikus adalékot alkalmaztak. Az alkalmazott módszerek segítségével a beton térfogatsúlya 2,45 — 2,48 t/m

3-re emelkedett. A duzzasztómű dilatációs hézagainak a kialakítása Amint a betonblokk hőmérséklete elérte a 10 °C-t, elkezdték a tömör betonblokk kialakítását. Ezt átállítható daru végezte, a felszereléshez két keverődob és három cementszivattyú tartozott. A cementet a betonblokkba beépített csövek segítségével adagolták. A cementálást a szilaalaphoz közel kezdték és felfelé haladtak. A dilatációs hézagok cementálását 1961-ben kezdték el és ebben az évben 80 ezer m

2, 1962-ben 125 ezer m

2, 1963-ban pedig 55 ezer m

2 hézagot töltöttek be. A cementálási munkák legnagyobb havi mennyisége elérte a 20 ezer m

2-t (1962. aug.). Ekkor nyolc cementáló berendezés működött. À cementálási folyamat intenzíven folyt júliustól októberig, a cementálás kezdetének és végének idejét az átfagyási zóna megjelenése, vagy eltűnése határozta meg. A cementálás időszakának a meghosszabbítására kettős kísérletezés folyt: igyekeztek a jéglencséket eltávolítani és sókkal elegyített cementoldatot alkalmazni vagy melegítették a betont a dilatációs hézagok körzetében. A cementnyelés m

2-ként 3 — 4 kg volt. A dilatációs hézag szétnyílása 5—10 °G esetén 1 mm volt, ami lényegesen kisebb a mértékadó értéknél. Előregyártott vasbeton alkalmazása Az előregyártott beton és vasbeton az összes betonmennyiség 3,1%-át tette ki a bratszki vízlépcső építésén. Összesen 147,5 ezer m

3 előregyártott betont és vasbetont építettek be. Egyes művekben, a kábelcsatornában, a vízerőtelep víz feletti részén az előregyártási fok 70—75%-ot ért el. Előregyártott vasbetont alkalmazták zsalu blokként a duzzasztómű tömör részein, a 20 duzzasztónyílás burkolatához, a fenékkiürítők lefedéséhez, a szívócsövekhez. A vízkivételi nyílásoknál alkalmazott 8 m

3 térfogatú burkoló zsalulapokat a gerebek céljaira hornyokkal is ellátták. Ezeknek a blokkoknak az alkalmazása lehetővé tette a betonvas és burkolat egyidejű szerelését, a külső blokkokhoz pedig a beszerelendő vasszerkezet egyidejű beemelését, összesen 12 ezer m

3 ilyen blokkot szereltek fel.