Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az iparivíz termelési költségei 6 1 8. 1000 Ft teljes termelési értékre vetített mutató: Állami ipar vili. energ. nélkül Teljes iparnál 8,5 m

3 víz 3,0 m

3 víz 9. Munkáslétszámra vetített mutató: Villamos energ. iparban 120 m

3/fő/nap 2 m

3/fő/nap Állami ipar vili. energ. nélkül Az alábbiakban lássunk az adatokból levonható néhány következtetést : 1. A víz az ipar számára nélkülözhetetlen segédanyag, melynek kimaradása komoly termelési érték kiesést és súlyos károkat okozhat. Az energia-ipar nélkül az állami ipar naponta 1,75 millió m

3 friss vizet használ fel. Amint látható, az ipar 1000 Ft teljes termelési értékéhez átlagban 3 m

3 ipari víz felhasználás tartozik. Az előbbi teljes napi vízigény csak 1%-ának a kiesése már kb. 6 millió Ft gazdasági kárt okozhat, amire már példa is volt. Legutóbb 1961-ben a Zagyva völgyében időben megtett intézkedések ellenére kb. 13 millió Ft termelési kár keletkezett különféle iparágú üzemekben. Az előbb említett termelési kiesések főleg az ország vízszegény, vagy iparilag túlterhelt folyói mentén jelentkezhetnek. 2. A II. táblázatból megállapítható, hogy a frissvíz nagy többségét a villamosenergia ipar használja fel. (Ä teljes ipari felhasználás 64,5%-a.) A villamosenergia az összes többi ipar energiabázisa, ezen keresztül az iparban felhasznált víz nagyrészének értéke jóval magasabb az önköltség-értéknél. Az állami iparban minden MWó felhasználáshoz 33 000 Ft termelési érték tartozik. A villamosenergia iparban minden kiesett m

3 víz esetén (átl. 130 m

3/MWó fogyasztás) a többi iparban 250 Ft ipari termelési érték maradhat el csak a vilíamosenergia-kimaradás miatt. Egyébként a villamosenergia ipar nélkül a többi iparban minden felhasznált m

3 vízhez átlagban 330 Ft értékű termék előállítása fűződik. Hasonló fontossága van az ipari víznek a kohászatban, a kőolajiparban stb., ahol a víz kimaradása nemcsak termelési kiesést jelent, hanem robbanással együttjáró milliós létesítményi károkat okozhat. A folyóba bekerülő tömény szennyeződések a textilipar termékeit tehetik tönkre stb. Az előbbi példákat annak érzékeltetésére hoztam fel, hogy az ipar részére megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állása mennyire fontos és a víz az iparban milyen komoly értéket képvisel. 3. Az előbbi táblázatok világosan megmutatják a vízmennyiség szempontját ból legfontosabb iparágakat, ahol jó vízgazdálkodással mind a saját iparág, mind a népgazdaság számára döntő eredményeket lehet elérni. A vízgazdálkodási vizsgálatokat tehát elsősorban ezen iparágakban kell elkezdeni. (Villamosenergia ipar, vaskohászat és általában a hűtővíz ellátások esetében.) 4. A felmérés jó segítséget nyújt az ipartelepítésekhez is, mivel jelzi az iparág vízigényességét, melyet a telepítések során figyelembe kell venni. Vízigényes iparágakat kis folyóra, túlterhelt folyóra vagy vízszegény vidékre nem szabad telepíteni, ill. ha egyéb szempontok azt nem úgy határoznák meg. Ilyenkor viszont a költséges vízbeszerzéssel eleve számolni kell. 5. A III. táblázat alapján megállapítható: az ipari üzemek a részükre szükséges vízmennyiség döntő többségét (93,2%-át) saját vízmű útján, kis részét (5,8%) a közüzemi ivóvízüzemektől és elenyésző mennyiségét (1%) a közüzemi