Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

52 Bolberitz Károly A Fővárosi Gázgyárat a kényszer vitte rá arra, hogy a generátorgáz közvetett hűtésére áttérjen. A scrubberekben ugyanis a víz annyira besűrűsödött, fajsúlya olyan nagy lett, hogy a kátrányt nem lehetett elválasztani. A csöves hűtők az összes korábbi zavarokat kiküszöbölték és lehetővé teszik a víz visszaforgatását [34]. Az Inotai Erőműben, mikor még csak az első egység dolgozott, víz bőségesen állt rendelkezésre, ezért a zagyvizet elfolyni engedték. À hátrányok azonban már rövid idő után jelentkeztek. A friss, kemény karsztvízzel történő zagyeltávolítás során rengeteg CaC0

3 vált ki, mely a vezetékeket állandóan eltömte, az elvezető csatornát pedig a zagy teljesen feliszapolta. Mióta zagyülepítés van, a pótvizet az ülepítőre vezetik, ahol az meglágyul és a lágyított vízzel végezve a hamu eltávolítását, minden üzemzavar megszűnt. A visszaforgatással elérhető eredmények nagyságát mutatja az az amerikai penicillingyár, ahol a megfelelően átalakított hűtőkkel és a hűtővizek visszaforgatásával egymagában 75%-os vízmegtakarítást tudtak elérni [36]. Egy vegyszergyárban szerves oldószerek szennyezték nagy mértékben a hűtővizeket. Azáltal, hogy a barometrikus kondenzátorokat felületi kondenzátorokra cserélték ki az egész üzemben, lehetővé vált nemcsak a hűtővizek visszaforgatása, hanem az eddig veszendőbe ment oldószerek visszanyerése is. A megtakarítás évi 1 millió dollárt jelentett [37]. Még jobb eredményt értek el a visszaforgatással egy szintetikus fenol-gyárban. A gyártás során keletkező fenol tartalmú szennyvizeket mindenütt visszavezetik a folyamathoz és így elérték, hogy ebben az [üzemben fenolos szennyvíz egyáltalán nem keletkezik. Emellett a múltban a szennyvizekben távozó fenol sem megy veszendőbe. így érthető, hogy a költséges berendezés 11 hónap alatt törlesztődött [38]. Említettem, hogy a vízvisszaforgatás során többnyire szükséges a vizet felújítani, regenerálni. A régebbi felfogás szerint a nagyolvasztók torokgáz-mosófolyadékából és a hengerművek hűtővizéből nem fizetődik ki kinyerni a benne levő vasat. A mai ülepítőkkel ez már hasznothajtó és a vas 80—98%-át visszakapjuk amellett, hogy a vizet is visszaforgathatóvá tettük. Egyes helyeken a mosóvízből és a torokgázból belejutott értékes jódot és KCl-t is kinyerik [39, 40]. A vasipari, savas pácvizek mellett egy új eljárás elektrolízissel választja le a vasat,elektrolízisvas tisztításban — ami igen jó áron értékesíthető —, a kénsavat pedig visszavezeti az üzembe. Az eljárás új fogása abban áll, hogy az anód- és katód-teret ioncserélő hártyával választja el [41]. Ugyancsak ion-cserélővel regenerálják visszavezetés előtt az üzemi vizet a rézoxid-ammóniákos műszálgyártásakor. A Levatit nevű ioncserélő különös szelektivitást mutat a réz-ionok iránt, melyek súlyának 20%-áig képes megkötni. Az ion-cserélés után a vizet a benne levő ammóniától levegőztetéssel tisztítják és a tiszta vizet visszavezetik a termelésbe. A vízfogyasztás ily módon csaknem zérusra csökkenthető [42]. Egy konzervgyárban alumíniumszulfátos derítéssel, szűréssel, pH beállítással és klórozással kezelik a kész konzervdobozok hűtővizét, melyet eddig nem tudtak visszaforgatni, minthogy a hűtővíz egyes rosszul záródó dobozok tartalmától állandóan szennyeződött. Az említett kezeléssel teljesen megtisztított víz újra használható, miáltal napi 500 m

3 vízmű-vizet takarít meg a vállalat [43]. Az elhasznált üzemi vizek továbbfelhasználására minden gyárban számos lehetőség adódik. Mindenütt vannak olyan helyek, ahol alsóbbrendű víz is megfelel. A kérdés megoldása rendszerint azon szenved csorbát, hogy újabb vezeték-