Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Ipartelepek vízgazdálkodása 45 nem zavar, 25—50 mg/l között gátolja az élesztő szaporodását, ezen azonban levegőztetéssel még lehet segíteni; 50 mg/l felett azonban a vizet már feltétlenül kezelni kell [18]. Ismert, hogy a rosszminőségű vajak térképe egybeesik a mészkő-területekkel. Ha a vajat kemény vízzel mossák, kevésbé lesz kenhető. Közvetve zavar a kalciumion a tejporgyártásnál, ahol a gyártás során cukorszirupot is szokás adagolni. Ha a szirup sok kalciumot tartalmaz, ez megtöri a tej kolloidját és a készített tejpor csomós, ragacsos lesz. Ugyanezt a hatást fejti ki a kalcium a pektin gyártásakor is [19]. A vas káros hatása számos gyártás során ismert és főleg azért hátrányos, mert színezi a fehér árukat. A vas azonban ezenkívül pl. a vajgyártásban a vaj faggyúsodását idézi elő, az édesiparban, konzerviparban a zselirozást akadályozza. Ez a káros hatás a vasmentes vizeknél is előfordulhat. Ha a használt víz aggresszív, ez vasat old ki a vezetékből és a jónak vélt vasmentes víz súlyos minőségromlást eredményez. A jéggyártás terméke a szabad szénsavat tartalmazó vizektől átlátszatlan, zavaros és törékeny lesz. Sok iparágban a kloridos víz zavar, mert az árut nedvszívóvá teszi. Különösen káros ez a tésztaiparban, ahol az áru nem lesz eléggé kiszárítható. A cukoriparban a nagy sótartalom, rontva az ozmotikus viszonyokat, lassítja a diffúziót. Ha a víz bakteriológiailag szennyezett, ez súlyos gyártási zavarokhoz vezet; a diffúzőrökben gáztáskák képződnek, csökken a nyeredék, színes lesz az áru. Még a legártalmatlanabbnak látszó kálium- és nátrium-ion is komoly anyagi károkat okoz, mert ötszörös mennyiségű cukor kikristályosodását akadályozza [20]. A víz baktérium s tisztasága sok más helyen is szerepet játszik. A malom- és a maláta-iparban a gvártás első fokozata a magok nedvesítése, ami több órás folyamat. Ha a víz nem tiszta, a szemek felületén baktérium tenyészetek keletkeznek, melytől a termék rossz ízt, penészes szagot kap. Elősegíti ezt az, ha a víz kemény. A földalkali-hidrogénkarbonátok fékezik a víz behatolását a szemekbe, az áztatás elhúzódik és ezzel több idő jut a mikroorganizmusoknak az elszaporodásra [21 ]. Vannak iparágak, ahol a vízminőség kisebb jelentőségű, de másokban, különösen az élelmezési, a cukor-, papír- bőr-, gumi-, textil- és vegyi iparokban döntő jelentősége van. Különösen érzékeny erre a fotoipar. Az egyéb kémiai és baktériumos szennyezéseken kívül itt már a legkisebb radioaktív szennyezés is egyenesen katasztrofális; nemcsak a gyártás és a feldolgozás (előhívás) folyamán, hanem a csomagolásra használt papíranyagnál is, mely nem készülhet olyan vízzel, amelyben akár a legkisebb radioaktív szennyezés van. Külön kell megemlékezni néhány szóval a hűtővíz kérdéséről. A hűtővíz az iparban a legnagyobb mennyiségben fogyasztott vízféleség. Egy nagy ipari állam 3000 ipartelepére kiterjedő statisztika szerint a felhasznált egyes vízféleségek a kisebb és nagyobb ipartelepeken az V. táblázat szerint oszlanak meg [22]. A gyártási vizektől eltekintve, melyek minősége természetesen változó, a hűtővizek jelentik tehát a legnagyobb hányadot és ez a hányad a jövőben még tekintélyesen nőni fog. A hűtővizekről általában az a felfogás, hogy ennek csak hidegnek kell lennie. Ma már azonban számtalan példából látjuk, hogy a hűtővíz megfelelő minősége mennyire fontos. Ha a hűtővíz aggresszív, akkor a vezetékeket és készülékeket támadja meg és teszi ezeket idő előtt tönkre; ha nem aggresszív és sókiválásra