Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

46 Bolberitz Károly V. táblázat - Tabelle V. Л gyárakban felhasznált vizíéleségek megoszlása Vízféleség Kis ipartelepek Nagy ipartelepek Vízféleség % Gyártási víz 36 31 Hűtővíz 23 53 Kazánvíz 12 8 Személyi és egészségügyi víz 26 5 Egyéb víz 3 3 hajlamos, akkor lerakódásokat képez, ami dugulásokhoz vezet (különösen a beépített hűtőcsöveknél kellemetlen!) és ami még fontosabb, a hűtés hatásosságát rontja (vízpazarláshoz vezet!). A mikroorganizmusokkal való szennyezés azért veszélyes, mert a nyálkás, esetleg csigás lerakódások révén az elzáródások és a hőszigetelés veszélye még fokozódik. Ezért a nagy ipartelepeken külföldön már számos helyen kezelik a hűtővizeket, savval beállítják a kémiai egyensúlyt, fertőtlenítő anyagok adagolásával pedig kiküszöbölik az élő szervezetek okozta bajokat. Ennek költségét természetesen csak a visszaforgatott hűtővizek bírják el, de várható, hogy a jövőben minden hűtővizet kezelni fognak. 5. A helyes gyártási technológia megválasztása A helyes gyártási technológia megválasztása a jó vízgazdálkodás alapvető előfeltétele. Sajnos ezen a téren a vízigények szempontja meglehetősen háttérbe szokott szorulni, holott ha nem is mindenütt, de egyes gyártási ágakban ez döntő jelentőségű. Még kevésbé foglalkoznak a technológia megválasztása során a keletkező szennyvíz kérdésével, pedig ennek jelentősége gyakran még nagyobb, mint a fajlagos vízfogyasztásé. A technológia dönti el, hogy mennyi és hogy milyen jellegű, milyen mértékben szennyezett vizek hagyják el az üzemet. Minthogy a keletkező szennyvizek tisztítása elvben a vállalat feladata, rendszerint csak utólag derül ki, hogy a szennyvizek tisztítása mekkora költséget jelent, melyet esetleg meg lehetett volna takarítani, ha más technológiát választanak. A vízfogyasztás és a kellemetlen szennyvizek tisztítása világprobléma. Külföldön óriási összegeket költenek olyan gyártási eljárások kidolgozására, melyek mellett szennyvíz egyáltSlán nem keletkezik. E kérdések elbírálásakor nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a víztakarékosság minden esetben kettős haszonnal jár: kevesebb szennyvíz keletkezik; és ha ez a kisebb térfogat még nagyobb töménységben tartalmaz is szennyezéseket, a töményebb, de kisebb menynyiségű szennyvíz tisztítása mindig könnyebb, olcsóbb és jobb hatásfokú, mint a felhígított szennyvizeké. E kettős előny miatt a jövőben a legnagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy a gyártási technológia kiválasztásakor a vízigény és a szennyvízminőség kérdésének elbírálása minél lelkiismeretesebben történjék. Ez a munka elsősorban azokban az iparágakban folyik, ahol nagy a vízfogyasztás és ahol kellemetlen szennyvizek keletkeznek.