Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

44 Bolberitz Károly (gyógyszeripar), csökkenti a nyeredéket (cukor), idő" előtt tönkre teszi a vezetéke­ket és berendezéseket (korrózió). Legdöntőbb szerepe azonban a gyártott termék minőségében van (sör, textilfestés, papír stb.). A világ-verseny mindinkább minőségi versennyé válik, ami előtt nem lehet szemet hunyni. A versenyben csak az állja meg a helyét, aki mind tökéletesebb, kifogástalan árut tud termelni. A kifogástalan áru termelésének pedig egyik igen fontos — sok esetben döntő — tényezője a megfelelő minőségű víz ; és minthogy minden gyártásnak megvan a maga jellegzetes, fajlagos minőségi igénye, ebből az következik elméletileg, de igen gyakran a gyakorlatban is, hogy minden gyártás­hoz másféle minőségű vízre van szükség. Tekintettel arra, hogy az előbbivel párhuzamosan halad az a fejlődés, mely a vizek minőségét javítja és a fellépő igényeknek megfelelően tudja átalakítani a vizet, a szükséges vízmennyiség biztosításának semmi akadálya nincs. Ma, amikor már tengervízből vagy városi szennyvízből készítenek ivóvizet, a legigényesebb technológia részére is készíthető kifogástalan minőségű víz. A vízminőség iránti igények mélyebb megismerése egyrészről, a víztechnológia fejlődése másrészről, lehetővé teszi, hogy minden gyártáshoz a legmegfelelőbb vízminőséget biztosítsuk és a termelést ezáltal tökéletesebbé, könnyebbé, bizton* ságosabbá, az áru minőségét jobbá tegyük. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzemben többféle, néha igen sokféle vízzel kell dolgozni. Rendszerint egy­két fő vízféleség van, melyeket központosán kell készíteni és önálló vezetéken a helyszínre vezetni, a többi különleges vízféleséget a gyártás helyén lehet elkészí­teni, ha erre szükség van. Csak egy példát említve, a svájci CIBA gyógyszer^ vegyészeti gyárban 7-féle önálló vezetékrendszer van: 1. ivóvíz, 2. sótalanított víz, 3. desztillált víz, 4. részben sótalanított, lágyított és gáztalanított víz, 5. lágyított víz, 6. szűrt víz, 7. beoltott víz [15]. Ezek csak a gyártáshoz használt vízféleségek. Ha hozzávesszük ezekhez az erőtelepek tápvíz és hűtővíz szükségletét, a kondenzvizet, a visszaforgatott víz­féleségeket, a tűzoltási vízvezetéket és amennyiben erre a helyi adottságok miatt vagy más okból szükség van, a kis- és nagynyomású vezetékeket, akkor láthatjuk, hogy a jövő gyáraiban komplikált vízhálózatok lesznek, melyek tervezése, üzeme és karbantartása komoly feladatot jelent. A most épülő és csak egyes részlegében működő Tiszavidéki Vegyi Kombinát vízhálózata is már több rendszerből áll. Az egyes gyártások minőségi igényeire vonatkozó ismereteink, mint már említettem, állandóan bővülnek. Az ismeretek kifinomulásának jellemzésére az alábbiakban néhány érdekesebb példát említek a vízminőség jelentőségére az áru minősége szempontjából és különösképpen arra, hogy a vízminőség még közvetetten, másodlagosan is befolyásolhatja az áru minőségét. A nitrát-tartalmú vizek a tápszerek gyártását nem zavarják; a gyerek­tápszerek készítésekor azonban nemcsak károsak, hanem veszélyesek, mert az ilyen tápszerektől a csecsemők súlyos kimenetelű methaemoglobinaemiát kaphat­nak, mint arra már volt példa [16]. A városi közmüvek fluorozása adott esetek­ben az ismert közegészségi előnyökkel jár; ez a fluormennyiség azonban, különö­sen ha megközelíti az 1 mg/litert, az élesztőgyártást már komolyan zavarja, a ke­ményítőszirup pedig ilyen vízzel készítve akkumulálja a fluorid-iont, minek következtében már mértek 5 mg/l fluort is ilyen szirupban [17]. A sörgyártást a nitrátok látszólag nem zavarják; az erjedés folyamán azonban a nitrátok nitri­tekké redukálódnak, melyek már rontják a termék minőségét. 25 mg/l nitrát még

Next

/
Oldalképek
Tartalom