Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

A tiszalöki vízlépcső vizsgálata 401 A csúcsüzem során végbemenő jelenségeket a 24. ábra szemlélteti. A felvízben a csúcsüzem kezdetekor, midőn a turbinákat teljesen, vagy részlegesen, viszonylag rövid idő alatt nyitják, leszívás áll elő. A leszívás nagysága a nyitás hevességétől, az érkező természetes és a csúcsvízhozam arányától, valamint a csúcsüzem időtartamától függ. A leszívás terjedési sebessége, illetve a duzzasztótér különböző pontjain kialakuló nagysága az erőmű feletti leszívástól és a mederszakasz hidraulikai sajátságaitól függ. A csúcsüzem végeztével az erőmű zárja a turbinákat és a fel vízszín megemelkedik. (Hirtelen zárásnál az ún. lökéshullám áll elő). A hirtelen emelkedés később lassú áradásba megy át, és végül a felvíz eléri a normális üzemvízszintet. Az alvízben a hatások természetszerően ellentétesek és mivel nem duzzasztott vízben alakulnak ki, sokkal hevesebbek. A csúcsüzem kezdetekor egy pozitív azonos hullám indul el. Az áradás hevessége a turbinák felfutási idejétől és a természetes vízhozam, valamint a csúcsvízhozam viszonyától, nagysága ezenkívül a csúcsüzem időtartamától függ. A csúcsüzem végeztével az alvíz hírtelen apadni kezd, amely később lassú apadásba megy át. A csúcs közben kialakuló hullám bizonyos sebességgel halad előre és általában fokozatosan alacsonyabb vízszinnel tetőzik, azaz ellapul [19]. A két vízszinváltozástól eredően az esés is változik, éspedig a csúcsüzem közben csökken. Ennek következtében, lia a turbinák víznyelését csúcsüzem közben növelni nem tudjuk, a teljesítmény fokozatosan csökkenni fog. A esésváltozás következtében beálló hatásfokváltozás nem általánosítható, a turbina kagylógörbéje (Q, H, N, fi összefüggés) szerint alakul. 24. ábra. A csúcsüzem során végbemenő jelenségek elvi vázlata Fig. 22. Diagrammatical representation of phenomena during peak-load operation I