Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

A tiszalöki vízlépcső vizsgálata 379 A helyszíni vizsgálatok célja lehet: 1. a mű fenntartása és stabilitásának folyamatos ellenőrzése a káros jelenségek megelőzése, vagy megszüntetése céljából; 2. az üzemi viszonyok ellenőrzése, az üzemhez szükséges kezelési utasítás érdekében (például a hitelesítés); 3. a modell és a valóság, illetve a tervezési adatok és a valóság összehasonlítása a jövőbeni tervezések érdekében; 4. új szerkezetek, új műtárgyak alapadatainak meghatározása, eddig nem tapasztalt jelenségek vizsgálata (prototípus vizsgálat). A stabilitás (állékonysági) vizsgálatokat [1, 3, 4, 5, 6] a műtárgy nagy értéke teszi szükségessé. Módszereik geodéziai vagy mechanikus jellegűek. Egyrészüket már az építés kezdetekor el kell kezdeni. Legfontosabb a műtárgy egyes részeinek mozgásvizsgálata; a vízszintes értelmű elmozdulások (eltolódások), a függőleges értelmű süllyedések, az elferdülések, a dilatáció mozgások. A műtárgy mozgásnak kitett vagy mozgó résszel érintkező részeinél (gáttábla) a rezgések figyelemmel kísérése fontos. A belső részek stabilitási viszonyairól a feszültségek adnak képet, amelyek mérését általában deformáció mérésére vezetik vissza. A geodéziai jellegű mérések az építés után is megtervezhetők és megindíthatok, de a feszültségméréshez szükséges berendezéseket feltétlenül az építés ideje alatt kell elhelyezni és az észleléseket — méghozzá az építés alatt sűrűbben — meg kell indítani. A hidraulikai mérések alapja az ún. hitelesítés, vagyis a műtárgy vízszállítása és a vízszállítást befolyásoló tényezők (vízszintkülönbség, zsilipnyitás stb.) közötti összefüggés meghatározása. A hitelesítés feladata az üzemhez fontos alapadatok megállapításán kívül a tervezési és modellkísérleti adatok ellenőrzése. Vízerőműveknél és szivattyútelepeknél a gépegységek hatásfokának megállapítása a szükséges feladat. A beépített mérőberendezések ellenőrzését is hitelesítő mérésekkel végezzük. A hitelesítés műszere a nagyobb vízépítési műtárgyaknál majdnem kizárólag a sebességmérő szárny. Egyes esetekben a szokásos egy-egy műszerrel pontonként végzett mérés nem ad megfelelő eredményt, hanem sebességmérő szárny láncot kell kialakítani. Az utóbbihoz természetesen nem használható az ismert csengő vagy fényjelet adó észlelő berendezés, hanem számláló szerkezetet vagy ún. kronográf íróberendezést kell kapcsolni, amelynek segítségével egyszerre » lehet 6—24 (vagy esetleg még több) műszerrel mérni. A berendezés megfelelő beépítési körülményt kíván meg és az egész keretszerkezetnek ki- és beemelhetőnek kell lennie. A sebességmérő szárnyak helyének kiosztásánál arra is ügyelni kell, hogy a műszerek lehetőleg minél kisebb szelvényterületet foglaljanak el, de ugyanakkor elegendő mérési adatot szolgáltassanak. A hitelesített műtárgyakat be kell vonni a folyamatos vízhozamnyilvántartásba, illetve a vízhozamadatokat vízállásészlelés és regisztrálás formájában nyilván kell tartani. Ezt a célt rajzoló vízmércékkel, esetleg távjelző vízmércékkel lehet elérni. A hidraulikai mérések másik nagy csoportját az áramlásmérések alkotják. Segítségükkel nemcsak a víz áramlásának sebességét, hanem irányát is meg lehet határozni és a műtárgyak környezetében kialakuló áramvonalakat pontosan lehet követni. Az áramlási irány megmérésének több szempontból van jelentősége: a) meg lehet állapítani, hogy a valóságban mennyire követik az áramlások a modellen kialakultakat,