Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata
380 Hernády .4.—Starosolszky Ö. b) a műtárgyra nézve meg lehet állapítani, hogy nincsenek-e kedvezőtlen áramlások, amelyekben az üzem megváltoztatásával, vagy új szerkezetek beépítésével lehet változtatni, c) az esetleges kimosások oka felderíthető. A hidraulikai mérésekhez sorolható a hajózsilip töltőberendezések ellenőrzése, a töltési jelleggörbe (a töltési idő és a vízszínemelkedés összefüggése) felvétele. A hidraulikai jellegű észlelések közé sorolható még számos tényező megfigyelése (a csillapítás hatásfoka, a hullámzás, a sebességeloszlás egyenletessége, a lökéshullám megfigyelése, szivornyáknál a nyomásvonal alakulása, a gépegységek egymásrahatása stb.). Bizonyos fokig már új tárgykört jelent a hordalékszállítási viszonyok megfigyelése, amelyek arra vonatkoznak, hogy mennyiben befolyásolja a műtárgy a meder alakulását és a hordalék lerakódását. A vizsgálatok a görgetett és lebegtetett hordalék mérését, továbbá a folyamatos mederfelvételt kívánják meg. A magyarországi adottságok megkövetelték, hogy egyes mérési feladatokhoz új műszert szerkesszünk [7]. Az 1958-ban elkezdett mérések célja nemcsak az volt, hogy a tiszalöki vízlépcsőre szolgáltassanak adatokat, hanem az is, hogy kialakítsuk a helyszíni ellenőrző mérések módszertanát. A soronkövetkező fejezetekben megkíséreltük röviden összefoglalni tiszalöki helyszíni vizsgálataink végeredményeit, illetve megkíséreltünk tájékoztatást adni az elkezdett vizsgálatokról. Т. MOZGÁSVIZSGALATOK A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1958-ban kezdett hozzá ahhoz a méréssorozathoz, amelynek célja a Tiszalöki Vízlépcső műtárgyain észlelt esetleges mozgások meghatározása. A mérésekkel a mozgások nagyságát, káros vagy veszélytelen voltát, valamint okát kívánjuk tisztázni. Előzetes tanulmányterv értelmében [8] négyféle mérési módszert vezettünk be [9] és alkalmazunk ma is. Az alábbiakban külön-külön szó lesz az egyes mérésfajtákról, mérési eredményekről és azok értékeléséről. 1. Vízszintes irányú elmozdulások mérése Ha egy mozgó P pontra (2. ábra) az A és В műszerálláspontokból iránymérést végzünk, akkor az elmozdult pontra menő irányok az alapméréshez képest Ax és Aß irányeltérést fognak mutatni. Ezekből az irányeltérésekből a g A és g B elmozdulásösszetevők az alábbi összefüggések segítségével számíthatók: AOL Aß , д А=^т^А es <1в = d B ahol d A а P pont távolsága az A észlelő-pillértől d B a P pont távolsága az В észlelőpillértől Q " a radián másodpercekben megadott értéke. A g A és g B ismeretében a P pont elmozdulás utáni P' helyzete megszerkeszthető. Több észlelő pillér esetén általános esetben nem egy pontot kapunk eredményül,
