Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - VI. Tavy Lajos: A holland Delta-Terv munkái

286 Tavy Lajos a tenger vize a belterületekre is behatol, és az Északi-tenger dagályai elérték Utrecht város külterületeit is, a tenger délnyugati ágainak dagályai pedig egész Dordrechtig nyomultak előre. Hollandia nagyfokú műszaki fejlődésének következtében a század elején, az északi részen megvalósult a Zuider tengeröböl elzárása és egy részének szárazfölddé tétele, ami itt Hollandia partjait majdnem 300 km-rel megrövidítette. Emögött a zárógát mögött kiterjedt édesvizű tavat, az Ijssel tavat és 2200 km

2 új szárazföldet alakítottak ki. Mialatt ily módon az ország északi részén nagyobb biztonság keletkezett, egyszersmint az elhódított területen a talaj struktúráját is átalakították és a Rajnából kiágazó Geldersche Ijssel folyó édesvizeinek átvezetésével az Ijssel tó vizét kicserélték. Ezután a figyelem átterelődött Hollandia délnyugati részének szigetvilágára, a zeelandi ún. deltavidékre, ahol a szigetek között széles tengeröblök messzire nyúlnak be a szárazföldre. Ezeken a szigeteken sok száz mérföld töltés védi az országot a tenger felől fenyegető veszedelemtől. A Delta Terv tehát a Rajna és Maas folyók deltája körül szétágazó vízrendszer országos jelentőségű rendezését jelenti. Ezek közül a tengerágak közül a Brielsche Maas-1, Rozenburg és Voorne szigetek közti delta ágat, egy egészen új záró módszerrel már 1950-ben, illetve 1952-ben elzárták [11]. Mialatt a tenger benyúló ágai elzárásának a lehetőségeit tanulmányozták, 1953. február 1-én bekövetkezett a közismert árvízkatasztrófa. 31 nagyobb és 400 kisebb gátszakadás keletkezett, aminek következtében Hollandia délnyugati részén a szigetek nagy részét az árvíz elárasztotta és számos emberélet is áldozatul esett. A holland nép azonban a töltésszakadásokat egy éven belül elzárta és az elárasztott területeken bekövetkezett kártételeket helyreállította. Ez a katasztrófa érlelte meg a Delta Terv munkáinak sürgős megindítását és végrehajtását. 1. A Delta Terv 1953. február 21-én a holland kormány megszervezte a Delta Bizottságot és megbízta azoknak a különleges vízi munkálatoknak végrehajtásával, melyek alkalmasak arra, hogy hasonló árvízi katasztrófák megismétlődését megakadályozzák. A tervet egy éven belül a Delta Bizottság előterjesztette és az ország alsó háza 1957. november 5-én elfogadta. A tervezett elzárások következtében a szigetek partjain az eddigi árvédelmi töltések másodrendűvé, vagy holt töltésekké válnak és ezáltal a fenntartási költségek csökkennek, illetve helyenként meg is szűnnek. A fő célon, az árvízvédelmi biztonságon kívül a Delta Tervnek még egyéb célokat is szolgálnia kell. Meg kell szüntetni, hogy a szigetek közé benyúló tengerágakban, a létesítendő torkolati elzárások mögött, sós tengervíz maradjon, mely öntözésre nem alkalmas,.sőt miatta a parti területek mezőgazdaságilag sem értékesíthetők. Az elzárások következtében keletkezett zárt tavak vizét a Rajna és Maas folyóktól táplált édesvízzel kell fokozatosan kicserélni és ezt a vizet állóvizű tavakként ott raktározni. Ezenkívül a töltéseken és zsilipeken keresztül