Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - IV. Markó Iván: Repülőterek víztelenítése

Repülőterek víztelenítése 267 с) Meg kellett akadályozni a csapadékvíz oldalról történő beszivárgását a burkolat alá. A szóbanforgó repülőtér víztelenítését megnehezítette az a körülmény, hogy a környéken megfelelő felszíni befogadó nem volt. Ezért a beszivárgott csapadékvizet a burkolat alatt 0,5—3,0 m mélyen fekvő — tekintélyes vastagságú és jó vízáteresztőképességű — homokos kavicsrétegben szikkasztották el. Ebbe a nagy szemcséjű rétegbe a csapadékvizet kaviccsal kitöltött fúrólyukakon át, ún. nyelőkutakkal vezették le. A nyelőkutak vízemésztőképességét, illetve szárító hatását helyszíni kísérletek alapján állapították meg és ezek a tapasztalat szerint mindenben teljesítették az előírt feltételeket. A 30 cm 0-jű nyelőkutakat megfelelő tömörítés mellett, graduált helyi homokos kaviccsal töltötték ki. A nyelőkút a burkolat alatti, nem vízzáró rétegeket átlyukasztja. Mélysége a homokos kavicsréteg szintjének megfelelően változik és az ágyazati réteghez kúpszerűen csatlakozik (20. ábra). °. . Talajvízszint ^'lí,00 •• > -. :. ' . : : 21. ábra. A 20. ábrán bemutatott futópálya nyelőaknájának részletei Bild 21. Einzelheiten des im Bild 20 dargestellten Lau/bahn-Schluckschachtes 6*