Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
2. füzet - IV. Markó Iván: Repülőterek víztelenítése
268 Markó Iván Helyszínen folytatott kísérletek alapján megállapították, hogy egy-egy nyelőkút szikkasztó hatása 12 m 0-jű körhenger palástfelületéig terjed. Ezért a nyelőkutakat a betonpálya hosszhézag távolságának figyelembevételével, a hosszhézagok alatt sakktáblaszerűen — egymástól 13,80 m távolságban — helyezték el. Egy-egy nyelőkút emésztőképessége elkészítésekor — a számítások szerint — kb. 3 m 3/nap volt, ami a tényleges levezetendő vízmennyiség sokszorosa. A futópálya mindkét szélére az oldalszegélycsatorna, oldalszivárgó és gyűjtőcsatorna egyesítéseképpen megszakító hossz-szivárgó került, amely megakadályozza a pálya felé történő talajvíz áramlását. A megszakító szivárgók a burkolat alatti ágyazatot kétoldalról közrefogják és a nyelőkutakkal együtt biztosítják, hogy az ágyazat alatti talajrétegek víztartalma a megengedett fölé ne emelkedjék. A megszakító szivárgók 1,0 m szélesek és 1,20—1,70 m mélyek, tehát 0,50— •0,70 m-rel az ágyazati réteg alsó síkja alá nyúlnak. A megszakító szivárgók szívótestjét rétegezett szívótesttel és fenékfolyókával alakították ki. A fenékcsatorna fedlapját azonban a 40 tonnás kerékterhelésre tekintettel már nem lehetett válaszfaltéglából kiképezni, hanem vasbeton jedlappal látták el. A megszakító szivárgó lefedése az egyik szakaszon csekély áteresztőképességű, lineáris zsugorodású talajból, a másik szakaszon pedig cementstabilizációból készült. A szivárgók által szállított vízmennyiséget meghatározott távolságra egymástól zsompos iszapfogó aknákba, majd ezekből túlcsorduló élen keresztül az aknákba mélyített nyelőkutakba vezették (21. ábra). Az előzőekben ismertetett megoldás a gyakorlatban jól bevált, és alkalmazható minden olyan esetben, amikor: 1. a talajvízszint mélyen van; 2. a térszín közelében vízátnemeresztő, a térszín alatt nem nagy mélységben — de még a talajvízszint felett — jó vízáteresztőképességű, szemcsés rétegek, vannak és 3. megfelelő felszíni befogadó nincs a repülőtér közelében. A nyelőkutas víztelenítés alkalmazását minden esetben alapos és részletes szikkasztási próbák előzzék meg. IRODALOM [1] Burkhardt— НоЦтапп: Grundlagen für den Bau von Flugstüzpunkten, Brücke und Strasse, 1956 febr. [2] Ládonyi L.: Ferihegyi repülőtér tervezésének és átépítésének, valamint a további bővítési lehetőségek nek ismertetése. Mélyépítéstudományi Szemle, 1960/4. [3] Kézdi A. — Markó I.: Földművek védelme és víztelenítése. Műszaki Kiadó, Budapest, 1962. [4] Krivanec, K.: Trávnikové letistné ploehy Silnice, 1952/8.
