Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az ipartelepítés vízgazdálkodási kérdései 13 meghatározása az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szerint így hangzik: „A közművek a települések egészére, vagy annak jelentős részére kiterjedő elosztó létesítmények (vezetékek, továbbító, szabályozó stb. berendezések), amelyek a település saját központi berendezése útján, vagy regionális, illetve országos rendszerekhez kapcsolódva biztosítják a lakosság és egyéb fogyasztók igényeinek kielégítését." A városépítés szempontjából a vízi műtárgyak leglényegesebb eleme: a hálózat. A víztermelő-berendezések termelési kapacitása, üzemvitele ugyancsak szorosan összefügg a település területi elhelyezkedésével, szerkezetével, szükségleteivel, műszakilag azonban itt a vízkitermelés és vízfeldolgozás természeti és termelési folyamatai a leglényegesebb tényezők. Az előbbiekből következik, hogy egyfelől a vízkészletek térbeli elhelyezkedése, mennyisége és minősége, másfelől a termelőerők és a települések területi elhelyezése, továbbá az üzemen belüli vízfelhasználás mértéke, módja, időbeni változása, az üzem technológiája szervesen és kölcsönösen összefügg egymással. III. AZ ORSZÁGOS VÍZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS A ritkán lakott alacsony lakósszámú területeken, a fejletlen mezőgazdaság és ipar körülményei között jelentéktelen az igény a vízgazdálkodással szemben. A természet nyújtotta víznyerési lehetőségekkel ezeket könnyen kilehetett elégíteni. A tervszerű vízgazdálkodás szükségessége elsősorban ott és akkor jelentkezik, ahol a vízkészlet, vagy annak térbeli és időbeli eloszlása korlátozó tényezőt jelent a társadalom fejlődésében. A nagyobb laksűrűséggel, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével, a lakosság életszínvonalának emelkedésével együtt jár a vízigény növekedése, s ha ugyanakkor a vízkészletek nemcsak összmennyiségüket tekintve, hanem területi és időbeli eloszlásukban és minőségükben nem fedezik a jelentkező szükségleteket, előtérbe lép az átfogó, tervszerű vízgazdálkodás szükségessége : a társadalom tudatos és tervszerű tevékenysége, hogy műszaki létesítményekkel, technológiai eljárásokkal szervező, jogalkotó eszközökkel avatkozzék be a természet vízháztartásába a víznek, mint létfontosságú elemének biztosítása érdekében. A vízgazdálkodás, mint a víz és a társadalom kölcsönös kapcsolatának tervszerű szabályozására irányuló tevékenység, fő feladatának tekinti a társadalom víz iránti igénye és a természetes hidrológiai adottságok közötti eltéréseknek gazdaságilag és műszakilag optimális kiegyenlítését egy meghatározott térségen belül. A feladat megoldása elsősorban a természetes vízháztartás szabályozásával függ össze, de nem csupán azzal, hanem a vízhasználatok területi elhelyezkedésének és a víz felhasználásának szabályozásával is. Ez éppen a vízgazdálkodásnak az az oldala, amelyet szeretnék kihangsúlyozni. A vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos, műszaki és igazgatási tevékenység köre nem lehet teljes, ha nem terjed ki a vízgazdálkodást befolyásoló közgazdasági és üzemi tényezőkre is, ha nem áll aktív kölcsönhatásban a telepítéspolitikával, a vízfelhasználó és a szennyvizet termelő üzemek technológiai folyamatával. A vízgazdálkodás iránya és fejlettsége függvénye az egyes országok természeti feltételeinek, termelési viszonyainak, gazdasági, kulturális fejlettségének. Ezért