Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 225 Eszerint a kórház évi hőenergiáját 63,1%-os kalorikus hatásfokkal értékesíti. Ezzel szemben másik végletként vehetjük a végegyházi meddő szénhidrogénfúrás vízre kiképzett termálkútját (70 C°, 600 m

3/nap), amelynek hasonló hőlevétellel számított napi 9810 millió kalória hőenergiája 1958 óta felhasználatlanul vész el, sőt talajkárokat okoz (7. ábra). 6. A terület megoldandó hévízhasznosítási feladatai Minthogy az eddigi mélyfúrások csak nagyobb térközben tárták fel területünk egyes résztájainak hévíz к íny érési lehetőségeit, szükséges a fúrások sűrítése. Ez különösen a természetileg legkedvezőbb területnek azokon a helyein ajánlatos, amelyeknek fejlesztését a népgazdasági terv előirányozta. így elsősorban a Tiszavölgy néhány különösen kedvező része jön számításba, mint Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád és környéke. Különlegesen kedvező táji adottságai miatt (felszíni vízkivétel, éghajlat, gazdasági feltártság)Makó és környéke, valamint a Marostól délre levő mezőgazdasági területre kisebb mértékben ugyanez áll. Területünkön valamennyi nagy mélységű hévízkút vize többé-kevésbé gázos* A gáz leválasztása üzemi követelmény, azonban e sorok írásáig hordozható gázleválasztó és gázhozammérő berendezéssel a haz i kútfúróipar még nem rendelkezik. A feladat elvégzését nemcsak a létesítendő hévízfeltárások, hanem a már működő kutak is sürgetik. Továbbra is fontos feladat a korrózió elleni védekezés érdekében folytatott eddigi kutatás tovább vitele és az elért eredmények (fa- és műanyag béléscső, műanyag és kémiai védőbevonat, katódos védelem) átültetése a gyakorlatba. Területünk hévízhasznosítási gyakorlatában azonban még nagyobb súllyal jelentkeznek a káros lerakódások, főleg kövesedés formájában. A gyakorlat szerint ez a meszes lerakódás legnagyobb a kútfejben és a béléscsőben, közvetlenül a terepszint alatt, vagyis ott, ahol a nyomás hirtelen, nagymértékben csökken. Ugyanilyen hatása van -— kisebb fokban — a hőmérsékletcsökkenésnek és a gázkiválasztódásnak is. Legsürgősebb annak a kérdésnek a tisztázása, hogy milyen technikai megoldással lehetne a lerakódást megakadályozni, vagy a kútból kihozva, a lerakódás eltávolítását megkönnyíteni és olcsóbbá tenni. A béléscső korróziójával kapcsolatos a vaskiválás, amely nemcsak esztétikailag kelt rossz hatást területünk számos fürdőjében, hanem vegyileg is kárt okoz a berendezésekben (Nagyszénás). Az eddigiek során több helyt érintettük a hévízhasznosítással kapcsolatos szabványosításnak, előre gyártott elemek alkalmazásának, valamint a felhasználás még lehetséges módjai felkutatásának szükségességét. A szabványosításnál a követelmények felállításához a hévíz tulajdonságai is jelentős mértékben hozzájárulnak. Az egyedi tulajdonságokat a felhasználás mindazon területén, ahol erre a lehetőség megvan és a kívánság felmerül, a gazdaságosság érdekében a meglevő szabványokban vagy a továbbiakban figyelembe kell venni (pl. a melegházi vasszerkezetek méretei, fürdőkádak, medencék, szerelvények anyaga, figyelembe véve a vas okozta elváltozásokat, általában a fürdőkkel kapcsolatos megoldások, tekintettel arra, hogy területünkön szinte korlátlan lehetőségek vannak a hévizes fürdők építésére stb.). Népgazdasági szempontból kívánatos, hogy az összes szakkutatási intézetben törületünk tájfelelősei az eddig ismerteken kívül és esetleg az általunk felvetettek kézül új hasznosítási lehetőségeket tárjanak fel. \