Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön
226 Aldobolyi Nagy M. — Gulácsi I. A feladatok megoldása a korábban tárgyalt hasznosítások során jelentkező hagyományos energiák megtakarításával, sőt gőz feltárása esetén még új energia nyerésével is előbbre fogja vinni népgazdaságunk további erőteljes fejlődését. * Tanulmányunk megírásakor az irodalmi forrásmunkáknál talán még nagyobb mértékben vettük igénybe azoknak a megbeszéléseknek, tárgyalásoknak és helyszíni bejárásoknak az eredményeit, amelyek a Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítése során folytak. Lényegében ugyanilyen érlelő hatása volt a területünkön legutóbb erősen meggyorsult hévízhasznosításoknak — mint .jó és rossz példáknak — és a menet közbeni tapasztalatok összevetésének. Az írott források közül elsőként kell megemlékeznünk Pávay Vajna Ferenc 1928-ban megjelent „Üj energiaforrás" c. tanulmányáról. Sokban segítette elő az elhunyt Petyke Mihály — tanulmányaival, élőszóval egyaránt — a problémák helyes meglátását. Bélteky Lajos gazdag tapasztalatainak folyamatos átadásával és építő kritikájával, Scherf Emil nagy hidrológiai tudásával és dinamizmusával, Miháltz István kiváló területismeretének közlésével elsősorban a legvitatottabb és legkevésbé tisztázott részben, földtani viszonyok lényeinek és lehetőségeinek terén nyújtott •eligazítást. Boldizsár Tibor számos cikke és előadása világította meg a hévízhasznosítás nagy népgazdasági jelentőségét, különösen dél-alföldi vonatkozásban. Ugyancsak az ő, valamint Scher/ Emil közvetítése tette lehetővé, hogy világviszonylatban (főleg Izland és Larderello példáival) egybevethettük adottságainkat, lehetőségeinket. Erre egyébként Gunnar Bodvarsson és több más reykjaviki kutató dolgozatának áttanulmányozása is módot nyújtott. A hasznosítások lemérésében — a szövegben megnevezetteken kívül is — Győr József (F. M. Agroterv), Balogh Jenő (É. M. Mélyépterv) és a területünkön dolgozó szakemberek segítettek. Közülük külön is ki kell emelni Domokos József dr. és Péter Pál dr. reuma-szakorvosokat, akik megismertettek bennünket a hévízhasznosításnak területünkön különleges népegészségügyi jelentőségével. Az OVF. Koltay—Kocsis szerzőségében megjelent tanulmányával a gyakorlati megoldások felé mozdította előre dolgozatunkat. Egészen külön áll az a sokféle indítás, amelyet a hévízhasznosítás kérdéseive napi sajtónkban sorozatosan foglalkozó, közvéleményt felkészítő, illetékeseket megmozgató és számos igen eredeti meglátást nyújtó cikkeiből — közvetve vagy közvetlenül — Antalffy Gyulától kaptunk. IRODALOM [1] Balló Iván: Az artézi jelenségek. Vízügyi Közlemények 1961/4. [2] Balogh Jenő—Ná/rádi István: Fűtés a kertészetben. Budapest, 1961. (3J Bélteky I.ajos: A hazai termális vizet feltáró kútfúrás fejlődése és legújabb eredményei. Hidrológiai Közlöny, 1960/4. [4] Bélteky Lajos: A hazai termális vízfeltárás időszerű kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1961/6. [5] Bodvarsson, Gunnar: Terrestrial heat balance in Iceland, Reykjavik , 1955. [6] Bodvarsson, Gunnar és társai: Physical Characteristics of Natural Heat Resources in Iceland. (Az 1961. évi római nemzetközi konferencia kiadv.) [7] Boldizsár Tibor és társai: Geotermikus energiatermelés (tanulmány). [8] Boldizsár Tibor: Geotermikus energiakészletünk hasznosítása. Eányászati Ia]ck, 1S62/10.
